Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Alkotó magány és művészi tájékozódás, Feldafing - Berlin (100-121. levél)

6 Talán nem követünk el erőszakot a tényeken, ha e látogatást összefüggésbe hozzuk Kőhalmi Béla színes riportjával: Berlin csodája: az akvárium. = Panoráma 1923. 3. sz. 25-26. A Bécsi Magyar Újság szerkesztőségében megismert barát (lásd a 68. levél bevezetőjét) 1922 utolsó hónapjaitól Berlinben újságíróskodott, s a jelek szerint továbbra is tartotta Déryvel a kapcsolatot. 1923. júl. 22-i keltezésű képeslapja egy feldafingi látogatását is bejelenti. 7 Az író és felesége feltehetően a film-nagyhatalommá nőtt UFA bemutatótermét kereste fel a Kurfürstendammon, ahol ekkor Egy pohár víz címmel Ludwig Berger Scribe-adaptációját vetítették. 8 Déryék minden bizonnyal a Jelena Szmirnova, Klavgyija Pavlova és Alice Nyikityina közreműködésével színre vitt azon előadást látták az Apollo Színházban, amelyet néhány nappal korábban a Vossische Zeitung kritikusa „elragadó"-nak minősített. (Lásd Artúr Michel: Tanz-Theater. 1923. jan. 25. esti kiad. 42. sz. 2.) Déryben a tíz évvel korábbi ábrándképek éltek az orosz balettről (lásd 30/2. és 39/6. jegyzet), s ezért érezte a látottakat csupán közepesnek. 9 Tihanyi Lajos, az író ifjúkori jóbarátja (lásd a 62. levél bevezetőjét) ekkor szintén Berlinben élt. 0 Németh Andor (lásd a 73. levél bevezetőjét) 1922 végén érkezett Berlinbe, első benyomásait a Bécsi Magyar Újságba. írt színes cikksorozata foglalja össze: A fekete Berlin (dec. 5., 277. sz. 5.), Gépemberek (dec. 14., 285. sz. 5.), Oroszok Berlinben (dec. 21., 291. sz. 6.), Házak és szobrok Berlinben (dec. 24., 294. sz. 7-8.). 1 A „többiek" valószínűleg azonosak a kommunista művészek azon körével, amelyről Bernáth Aurél levele is írt, s amely a Bécsben alapított Egység (1922-1924) című folyóirat újraindítását készítette elő. Komját Aladár (1891-1937) és Réz Andor (1898-1940) nevét Déry talán nemcsak azért nem tartotta említésre méltónak, mert a mama nem ismerte őket, hanem azért sem, mert nem értett egyet a művész közvetlen politizálását elváró felfogásukkal, s mert ebből kiindulva élesen támadták egykori mesterüket, Kassák Lajost és lapját, a MA-t. 2 A menekülő ember német fordításának, kiadásának és esetleges terjesztésének ügyét - Ullsteinék lemondó levele után - a jelek szerint, az író - a mama tanácsait követve - dr. Deutsch Ernő (lásd 101/1. jegyzet) közvetítésére bízta. 109 A berlini látogatás új felismerésekkel gazdagította Déry írói törekvéseit. Mindenekelőtt a regénye körüli légüres térre érezhetett rá. Arra, hogy az avantgárd próza uralkodó normatívájához képest, amelyet az expresszionizmus és a dada fellazított, erősen asszociatív kifejezésmódja jellemzett, az Alkonyodik, a bárányok elvéreznek dikciója éppenséggel túl „hagyományosának tetszhet. - Más kérdés, hogy mai szemmel nézve: inkább az ő kísérlete haladta meg az avantgárd akkori ízlésvilágát. Hiszen részletező „realizmusa" nem önmagáért való, - az európai prózának már azt az irányzatát előlegezi, amelyben filozofikus indítékok dominálnak. E regényében - ugyanúgy, mint a két évvel korábban írt Salamon tornya című novellájában (lásd a 62. levél bevezetőjét) - a megkapó aprólékossággal s helyenként költőien megformált részletek túlmutatnak közvetlen, hétköznapi jelentésükön. Egyben egy szélesebb és általánosabb fdozofikus elgondolás hordozói, ha úgy tetszik, illusztrációi. Megformálásuk, amelyben az elvont gondolat az ábrázolás konkrét, csillogó szövevényében jelenik meg, a francia egzisztencialista próza egyfajta előképeként jellemezhető. Új tapasztalatai nyomán 1923 tavaszán Déry ismét a költészet felé fordul, s hasznosítani igyekszik azokat az indítékokat, amelyek főképp Moholy-Nagy László irányából