Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Alkotó magány és művészi tájékozódás, Feldafing - Berlin (100-121. levél)

1 A levélíró kissé szórakozott. Itt titokzatosan elhallgatja: ki is az, akinél lakni fog; levele végén viszont gondosan megadja Bernáth Aurél lakáscímét is. 2 Lásd az 1. levél bevezetőjét és 30/1. jegyzet. 3 Jód - a fokozott pajzsmirigy működés megelőzésére és kezelésére alkalmazott gyógyszer. 4 Recreasal-pasztilla - mononátrium foszfátot és dinátriumfoszfátot tartalmazó készítmény, melyet étvágytalanság, fáradékonyság, pszichés vagy fizikai kimerültség kezelésére alkalmaztak. 5 Nem csupán az elismertség hiánya állt a kiadók vonakodása mögött. Déry prózája meglehetősen újszerű: látványosan elválik a kor szokványos, elsősorban a cselekményre vagy lélekrajzra és leírásra épülő elbeszélő műfajaitól. 6 Úgy látszik, Georgi még a mamánál is ritkábban tudósította Menyházáról testvérbátyját, - aki ebben a formában kívánt sorsáról tájékozódni. 108 Már a 99. levél bevezetőjében jeleztük: 1922 második felétől Déry és a bécsi emigráció jelentős részének érdeklődése Berlin felé fordult. O maga az osztrák fővárost elhagyva nem merte vállalni az odaköltözést, és csábította a feldafingi alkotói magány is. Ám Bernáth Aurél távozása és sikeres beilleszkedése után, amikor az meghívja őt és feleségét a frissen bérelt műtermébe, nem halogatja az utazást. Az Alkonyodik, a bárányok elvéreznek szövegét befejezte, - indulnak az első vonattal. A mamának írt beszámoló eléggé részletesen leírja e néhány nap eseményeit. Ám ezúttal is külön kell szólnunk néhány olyan vonatkozásról, amelyek az alkotómunka szempontjából döntő szerepet játszottak a következő hónapokban, de kifejtésük elmaradt, mert nem tartoztak szorosan véve a címzett érdeklődési körébe. Mindenekelőtt: Moholy-Nagy Lászlót (1895-1946) és a konstruktivizmust kell említenünk. Bernáth ugyan nem kevés ellenérzéssel szól róluk a Feldafingba írt levelében (eredetileg a PIM kézirattárában, utánközlése az Utak Pannóniából című regény szövegébe illesztve: Bp. I960., 361-364.), de ez egyáltalán nem befolyásolta Déry érdeklődését. Moholy-Nagy üvegarchitektúráknak nevezett absztrakt kompozícióit személyesen is megtekintette a Der Sturm galériájában. Ezek a lakk-bevonatú és az üveg átlátszó tisztaságát visszaadó felületek, amelyek a vonalak és mértani alakzatok arányaiban keresték a harmóniát, nagy hatással voltak rá. Már csak azért is, mert a mögöttük álló ideológia: az üveg, mint a jövő társadalmának légies jelképe - egyben az ő kommunisztikus elképzeléseivel is egybecsengett. Ugyanilyen alapon vonzották Berlin orosz vonatkozásai. Ez idő tájt 300 ezer orosz élt a német fővárosban, napilapjaik és folyóirataik jelentek itt meg. S jelentős részük, így a művészek: Alekszander Archipenko, Marc Chagall, El Liszickij, Vaszilij Kandinszkij, Iván Puni, Vlagyimir Sternberg, vagy az írók közül Hja Ehrenburg, Makszim Gorkij, Viktor Sklovszkij, Jurij Tinyanov, Alekszej Tolsztoj rokonszenvezett a szovjet törekvésekkel, s csupán a polgárháborúval együtt járó állapotok letisztulására várt. (A szovjetellenes, monarchikus érzelmű emigráció elsősorban Párizsba tömörült.) A kép teljességéhez azt is el kell mondanunk, hogy Németországban működött ekkor Európa legnépesebb kommunista pártja, így Berlin egyben a Kommunista Internacio-