Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Alkotó magány és művészi tájékozódás, Feldafing - Berlin (100-121. levél)
nálé nyugati központjának számított. Szellemi és politikai vonzerejét ez is motiválta. (E kapcsolatok látványos összefoglalója és megjelenítője az 1955 őszén megrendezett Berlin - Moszkva kiállítás, illetve katalógus.) Nem eszmei, de gyakorlati vonatkozásai miatt ki kell emelnünk az 1923 februárjában létrejött kapcsolatok közül Herwarth Waiden (1878—1939 ?) személyét, aki a Der Sturm című folyóirat szerkesztője és az azonos nevű galéria tulajdonosa volt. Az általa 1910-ben alapított lap — a Die Aktion mellett - a német avantgárd legjelentősebb fóruma. Végigkísérte a különféle izmusok születését és kiteljesedését, s 1923-ban éppen a konstruktivizmusnál tartott. Ugyanezt mondhatjuk el Waiden galériájáról is, amely a kor egyik leggazdagabb avantgárd gyűjteményének számított, s amely gyakran állította ki a Berlinben élő magyar művészek: Bernáth Aurél, Kádár Béla, Máttis Teutsch János, Péri László, s mint már jeleztük: Moholy-Nagy László műveit. Waiden megértéssel fogadta Déry írásait, s megígérte, hogy helyet biztosít számukra folyóiratában. Végül: itt kell szólnunk e berlini látogatás egy látszólag közömbös pontjáról, az akváriumról. A puszta időtöltésnek szánt séta élményei utóbb bevonultak Déry alkotásaiba is. S nemcsak arról van szó, hogy mint színhelyet, a krokodilusok üvegházát - ahova főhőse melegedni jár a hideg téli hónapokban - utólag beleilleszti a Feldafingban írt regény első fejezetébe, hanem arról is, hogy évtizedek múltán, a hetvenes évek elején az itt megismert ragadozók: varánuszok, aligátorok, kaméleonok viselkedésének a segítségével jeleníti meg egy szürrealisztikus látomásban az emberiségre szabadult agresszív erőket. (A sokáig kiadatlanul maradt novellát először a Kenedi János szerkesztette szamizdat kiadvány, a Máshonnan Beszélő 1985. 1. száma hozta nyilvánosságra; kötetkiadása: Sirályháton. Dr. Nikodémusz Lázár kalandjai. Bp. 1993. - Németül, a novellák egy szélesebb válogatásába illesztve: Auf dem Rücke der Move. In: Fröhliches Begräbnis. Ford. Hans Skirecki. Berlin 1995. Das Arsenal. 121-142. - Az egykori berlini látogatás eseményeinek és művészi hozadékának részletesebb összefoglalását lásd Déry Tibor és Berlin című kötetünkben: Bp. 1994. 10-22.) OS Feldafing, 1923. febr. eleje Drága Mamus! Tegnap jöttünk vissza Berlinből - az ott megírt képeslapokkal a zsebünkben, ezért Feldafingban adjuk fel őket. Nagyon boldog voltam, hogy ott jártam, az üzleti eredmények nem túl jelentősek ugyan', de sok mindent láttam, s nem is haszon nélkül. A város hallatlan tempója felélénkített, úgyhogy valószínűleg mindjárt ismét írni fogok valamit. Szilasiék egyébként szintén ott voltak, két nappal később jöttek. Vili aztán Hamburgban volt, ma jönnek vissza. Tehát időrendben: első nap - átutazott éjszaka után - meglehetősen fáradtak voltunk, s beértük házi szenzációkkal. Az utazás úgy általában oda is, vissza is meglehetősen kellemes volt. Következő nap egy modern kiállításon voltunk (Sturm 2 ), este egy orosz kabaréban. 3 Egyébként úgy látom, nem tudom betartani a kronologikus sorrendet, mert az első délután voltunk