Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Bevezető

Befejezésül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a levelekre vonatkozó egyéb formai adatokat piktogramok hordozzák. Nevezetesen azt, hogy levelezőlapról, képeslapról, levélről van szó, amelynek esetleg megmaradt a borítékja is: ça sa • sí hogy ezeket ceruzával, tollal vagy írógéppel írták: illetve, hogy keltezést csak a postabélyegző alapján sikerült megállapítani: A levelek vagy borítékjaik jelén a csillag az esetleges cégjelzésre kívánja felhívni a figyelmet. E cégjelzés - nem egyszer fontos információt tartalmazó - szövegét a piktogram fölött tüntettük fel. E vizuális jelek segítségével sikerült elkerülni az ismert fordulatok fölös ismételgetését, s talán ebben a formában az általuk hordozott információk is gyorsabban appercipiálhatok. A megjelentetés utolsó eldöntendő kérdése így szólt: a leveleket és jegyzeteiket németül avagy két nyelven, esetleg egymással párhuzamosan tördelve tegyük-e közzé. A gyakorlati megfontolások azt sugallták: egyszerűbb, ha a szövegeket elkülönítve, külön magyar és külön német változatban ajánljuk a szakembereknek és az olvasók szélesebb rétegeinek is. Befejezésül szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkájukkal, felvilágosításaikkal elősegítették e meglehetősen bonyolult vállalkozás megvalósítását. Név szerint is köszönet illeti Cserhalmi Luciát, az eredeti levelek legépelőjét, Pavercsik Ilonát, a német szövegek szerkesztőjét (Országos Széchényi Könyvtár), értékes tanácsaikért a brissagói városi könyvtár munkatársait, Dörnyei Sándort (Országos Széchényi Könyvtár), A. E. Ferugliót (Ministero per i Beni Culturali e Ambietati Soprintendenza Archeologica, Perugia), Indali Györgyöt (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), feleségemet, Lakatos Évát (Országos Széchényi Könyvtár), Lengyel Andrást (Csongrád megyei Múzeumok igazgatósága, Szeged), Marót Miklóst (ELTE Könyvtára), Nagy Csabát (Petőfi Irodalmi Múzeum), Petrányi Ilonát (Petőfi Irodalmi Múzeum), Rákóczi Margitot (Magyar Postamúzeum), Réz Pált, kötetünk lektorát, Róna Juditot (MTA Irodalomtudományi Intézet), Frau M. Schmidtet (Institut auf dem Rosenberg, St. Gallen), Schulcz Katalint, a levelek magyarra fordítóját (MTA Irodalomtudományi Intézet), Szabolcsi Miklós akadémikust, Tverdota Györgyöt (MTA Irodalomtudományi Intézet) és Mathias Weichelt (Schweizerische Landesbibliothek, Bern). Segítségük nélkül nem sikerült volna kiadványunkat a megvalósult színvonalon összeállítani. Végül: a címlapon feltüntetett szponzorok mellett megköszönjük a kötetet megjelentető kiadó, személy szerint: Kőszeghy Péter megértését és vállalkozó kedvét. Az ő érdeme, hogy hosszú évek után e gyűjtemény nyilvánosságra jutott. Botka Ferenc