Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Bécsi maradványok - Andreas Ady
az elmaradt magyar élet kosfeje nem nyitott ajtókat ostromol-e ma már Nyugaton és Keleten? Utolsó nemzeti költő, Petőfi egyenes folytatása! Nem lesz-e németül banalitás, ami magyarul megnyilatkozás? Fél lábbal és évszázaddal Európa mögött sántikálva, nem lesz-e érthetetlen és értelmetlen a miliő, amelyből ő és harca szakadt s a túlságosan magyar gesztus, amellyel ezt is, saját magát is elintézte? Amint új formát kapott, letagadhatatlanul, az irodalom új, megemésztendő anyaga s az individualista s nemzeti szempontból bővebb látókörű kollektív alapra helyezkedett, egyszerre elintéződött (legalábbis ideiglenesen) rengeteg kérdés, mely Adynak még probléma, s támadt számtalan más - formailag is -, mely akkor még föl sem vetődhetett. E formában és anyagban annyira megváltozott irodalomra lehet-e ma még általános fejlesztő hatással Ady - nem húzta-e nagyon is sárba őt is a magyar sár? S nem lesz-e sorsa legjobb esetben is csak irodalomtörténeti sors? - Idegen csillag, lehet, hogy szép, de leáldozott! *** Én már régen azt hiszem, hogy az emberek azért szeretik (úgy-ahogy) a művészetet, mert félreértik. Félreértik nemzetenként, osztályonként, klubonként és egyénenként, és mennél többen találnak benne alkalmat, hogy félreértsék, annál nagyobbra tartják az illető művészt. Mindenki a saját képét keresi benne, s mert nagyon keresi, meg is találja; ami pedig azon túl benne van, vagy ami hiányzik belőle, észre sem veszi. Amit mi Adyban látunk, meg fogják-e - tökéletes fordítást véve alapul - a németek is találni, ha nem, találnak- e benne mást, megtalálják-e saját képüket, s nem hiányzik-e Adyban sok minden, amit mi nem kerestünk, de ők észrevesznek? Nekünk magyarul olvasóknak nincs se Goethénk, se Schopenhauerunk, de még Nietzschénk se, nekik, ezek birtokában, gyarapodást jelenthet-e egy Ady? *** Ha a fordítás szükségszerűsége általában, a versfordításé különösen problematikus kérdés, mert hiszen még az sincs eldöntve, lehetséges-e, elképzelhető-e tökéletes versfordítás (egy versé esetleg igen, de ez semmit se ér, mert hiszen az egyes vers csak az egész oeuvre atmoszférájában érthető meg teljesen, ez pedig lefordíthatatlan), ha tehát problematikus egyelőre még az is, szabad-e a lehetőséghez képest jól fordítani, mennyivel problematikusabbá válik a kérdés, ha kételyeink támadnak aziránt, lefordítható-e egyáltalán az, amit le akarunk fordítani. Lefordítható-e Ady, lefordítható-e németre? Ennek az Ady-nyelvnek olyan különös zúgása van, amilyent mi, más nyelven is értő magyarok alig hallottunk még idegen tájé------------ 29 ------------
