Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Napfény és felkészülés. Dubrovnik, 1933

Az ő jelenlétét helyettesítő kalandok azonban - éppen felületességük miatt - nem lehettek tartós okai az alkotókedv hónapokig tartó pangásának. A jegyzetekben ugyanis csak július 8-án esik újra szó az írásról, a versről, a „hosszú idő után az első”-ről (címe sajnos nincs feltüntetve); s a Szemtől szembe közel felét kitevő Búcsú című zárófejezetébe pedig szerzőnk már csak elutazóban a Boracko Jezero mellett kezd, hogy nagy sietve dolgozzék rajta a Trebevic csúcsa alatti menedékházban (robusztus alakját megörökítő levelezőlap szintén megtalálható a hagyatékban) és a jajcei vízesésnél.

Vagy a dolog sokkal egyszerűbb? Pusztán arról leime szó, hogy Déry akaratlanul is beleszokott a kikapcsolódásba és a könnyű életbe? Élte volna a maga világát - a Szilasiék adta támogatásra támaszkodva - gondtalanul, már- már felelőtlenül? - Úgy véljük azonban: félrevezet a képzelet. A tapasztaltak magyarázata bonyolultabb a látszatnál, s talán nem tévedünk, ha a felsoroltak mellé felvonultatjuk a kevésbé látványos és látható politikai vonatkozásokat is. Amelyek jobb érzékelésére talán nem érdektelen rátekintenünk a kistrilógia képzeletbeli időtáblázatára. Az első novella, Egy berlini kiskocsmában még 1932 novemberében játszódik, a nagy közlekedési sztrájk alatt. A második, A zálog című néhány hónappal később, a hitleri hatalomátvétel tájékán. A befejezés viszont már a fasizmus győzelmét követően a baloldali ellenállás egyfajta bomlása idején. Úgy is mondhatnánk: krízis közepette, amely krízist - hiába a napfényes környezet - maga az író is végig kellett, hogy szenvedjen.10 Az első két részben kifejezésre jutó lelkes önfeláldozás megszólaltatásában ugyanis Déry még élő élményekre támaszkodhat. A vesztesek és üldözöttek kétségbeesésének és útkeresésének megismerése azonban már túlnyomórészt csak közvetett. Tegyük hozzá: épp e közvetettség miatt - a dubrovniki strandon elkapott apró mondatfoszlányok, levelezőlapokon érkező kisebb híradások

,11 vagy a veszteség okait kutató otthoni folyóirat-viták12 - minden sokkal bonyolultabbnak és bizonytalanabbnak, időnként pedig egyenesen kilátástalannak tetszhetett.

10 Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A „Szemtől szembe” és forrásvidéke. Bp., 1994. 40-42. (Irodalomtörténeti füzetek 134.)

11 Ilyen levelezőlap például a hagyatékban a berlini Grete Friedlánderé, aki 1933. január 31-én a kézhez kapott „küldeményről” és sorsáról ír.

12 L. pl. József Attila ismert cikkét: Az egységfront körül. = Új Harcos 1933. máj., 3. sz. 38^44., és J. A. összes művei. 3. köt. Sajtó alá rend. Szabolcsi Miklós. Bp., 1958. 140-147., illetve Téglás József hírhedt válaszát: Új Harcos 1933. jún., 4. sz. 74-80., ésJ A. összes művei. 3. köt. Bp., 1958. 367-372.; továbbá Kassák Lajos: Napjaink átértékelése c. cikksorozatát. Első közlése: Munka 1933. ápr., 27. sz. 762. Utóbb - kibővítve - könyv alakban is megjelent.------------ 277 ------------