Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Egy elmaradt „ponyvatörténet” - Áronból ember lesz
Áronból ember lesz Világvárosi Regények 923. sz. (1942. március 20.) - Verdes Pál álnéven. Borítólap: Gergely-Korein. - Második kiadásról nem tudunk. Ezúttal is köszönetét mondunk Bálint Gábor könyvtörténésznek, aki a Verdes Pál álnévre felhívta a figyelmünket. — Hogy mögötte Déry áll, azt az is alátámasztja, hogy a Vihar a Dunán történetet, amelynek korábban csak a Tel Aviv-i kiadásáról tudtunk — szerzőnk szintén ezzel a névvel jegyezte (Világvárosi Regények 948. sz. 1942. július 3.). Míg azonban a Vihar a Dunán esetében - amely már sorozatunk Különös árverés kötetében is olvasható — csak egy közléssel bővült tudásunk, addig az Áronból ember lesz füzetével - új művel gyarapodtak Déry „ponyvái ”, számuk nyolcra emelkedett. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a Déry életrajzát nem eléggé ismerőket esetleg megzavarhatja Sz. Debreczeni Kornélia Magyar írói álnévlexikoruj (Bp., 1992. 478.), amely-az OSZK egykori Zárt Kiadványok Tárának nyilvántartására hivatkozva - azt állítja, hogy a Verdes Pál álnevet Oravecz Paula, az író második felesége használta. Ez azonban csak formális vonatkozás. A második zsidótörvény idején nem először fordult elő, hogy „nemkívánatos” szerzőségének leplezésére Déry kölcsönvette Oravecz Paula nevét. Ezt tette például 1943-ban Louis Golding Tánc a vulkán felett és Kenneth Roberts Csőcselék fegyverben című regények fordítása esetén, s ez történt a Világvárosi Regények két füzeténél is. A sorozat könyvelésében valószínűleg Oravecz Paula szerepelt szerzőként, ez is azonban csak az esetleges „ árja ” ellenőrzés kijátszását szolgálta. Déry szerzőségének legfőbb igazolását azonban a novella tartalmi vonatkozásai adják. A színhely ugyanis a Maros menti Galócás, a fatelep, ahol a hegyekben kitermelt vörös- és kanadai fenyőket feldolgozták, s ahol szerzőnk 1913/1914 táján - nagybátyja megbízásából - gyakornokoskodott. Az ún. rönktér, a für észcsarnok, a fiürészporból brikettet sajtoló üzemrész, a tolató kocsik, a gatterek és körfűrészek, nemkülönben a hegyekbe emelkedő iparvasút megjelentek már az író korábbi novelláiban, A próbában és A Kriskáóan. (Előbbit sorozatunk Lia, utóbbit a Kék üvegfigurák közölte újra.) S viszontláthatjuk a nevekkel való játéknak azt a gyakorlatát is,------------ 114------------