Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Szellemi utóvédharc a harmincas években - Ruffy Péter: Halk beszélgetés egy író-csavargóval

szalmaszálon finom szörpöket szívnak. A zöldre és pirosra lakkozott női kör­mök dulcsáca" felé nyúlnak, és ebben a kavargó környezetben egy mondatot olvasok:- író vagyok és szocialista vagyok. A mondat persze és a mondat feladatai messze elütnek ettől a környezettől. És amíg párnázott női kezek külföldi divatlapok oldalait lapozgatják és fá­sult spleennel nézik a nyári esőt, ennek a mondatnak a kimondója, sorsvállaló­ja, ez a csendes, polgári rétegből kinőtt szocialista író, Déry Imre, beszélni kezd. A Márciusi Front valóban az utolsó pillanatban érkezett... Déry Imre, a pesti reformista magyar folyóiratok munkatársa, novellista, költő és regényíró, Budapestről érkezett. Ha szocialista szemléletére gondo­lunk, azt is mondhatnánk, mindenfelől jött. A lelkiismeretét hozta el és ebben a lelkiismeretben azt a kötelező érdeklődést, amely most Erdély felé fordította ezt az író-csavargót, ezt a lázas szemű, fekete embert, spanyol, francia, angol meg német országutak egykori vándorát, aki kétszáz kilométeres erdélyi gya­logút után tért be ide a kávéházba és most kavaija a feketét.- Hogyan vélekedik a Márciusi Front szociális munkájáról? Mérlegelve a magyar lelkiismeret patópáli beállítottságát, hiszi-e, hogy a Márciusi Frontnak lesz és lehet-e társadalomformáló ereje?- Nem vagyok gyakorlati politikus, kedves barátom, író vagyok, s csak mint ilyen tudok felelni erre a tisztán politikai természetű kérdésre. Hogy ez érvényesebbé, vagy érdektelenebbé teszi-e a feleletet az olvasó számára, azt bízzuk rá. Nos, azt hiszem, hogy a M[árciusi] F[ront] az utóbbi évek újabb politikai alakulatai között az egyetlen, amelyben arcpirulás nélkül remény­kedni lehet, ha ugyan a „remény” fogalmával egyáltalán szabad élni a politi­kában. A magyar fiatalság az elmúlt évtizedekben olyan elképesztően, olyan fájdalmasan szánalmas szerepet töltött be, hogy a Márciusi Front valóban az utolsó pillanatban érkezett önigazolásaként hat. Nekem személy szerint az a véleményem, hogy a M[árciusi] F[ront] többet jelent, mint aminek látják, sőt talán többet, mint aminek alapítói és résztvevői szánták és gondolják. A ma­gyar parasztság szószólójának nézik jellegzetesen, de politikai helyzetében túlnő ezen a szerepen, amely pedig már magában véve is elég nagy és érdemes szerep - s a baloldali szellemi frontnak egy nagy hézagát tölti be, amelybe eddig - különböző okokból - semmiféle más párt, vagy csoport nem állt be, vagy nem tudott beállni. Hogy már most ez a szellemi magatartás milyen konkrét erőket fog tudni beigazítani a maga útjára, s hogy milyen mértékben sikerül majd önmagát „realizálnia” a legközelebbi jövőben, az nemcsak a magyar társadalom „lelkiismeretétől” függ - bármely jelentős része legyen ennek is benne - hanem az európai történelmi és gazdasági erők további játé­kától. " román édesség: dulceaţă - cukorban főtt gyümölcs------------ 106----------

Next

/
Thumbnails
Contents