Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- Hova ment? - kérdezte Feri. - Nem tudom, fiam ... talán sétálni ment ebben a szép időben! - Tessék megmondani neki, mama, hogy itt voltam, meg akartam tudni, hogy érzi magát. De délután nem tudok visszajönni, mert munkát vittem haza az irodából. Késő estig fogok dolgozni - tette hozzá. - Átadom az üzenetet, fiam - felelte az öregasszony bizonytalanul, és Salamon Ferinek úgy rémlett, mintha a szeme könnybe lábadna. * Az Akadémia utca sarkán beült egy kocsmába, hogy egy kissé rendbe szedje a gondolatait. De semmit sem tudott kiokoskodni. Most már bizonyosra vette, hogy valóban Böske volt az a nő, akit a főkapitányság előtt meglátott, s az is valószínűnek látszott, hogy Varga Péter, aki a kollégája szerint „két perccel előbb távozott", Böske hívására ment el. Bizonyára sétálni mentek ebben a szép időben, gondolta Feri keserűen. Kifizette a spriccerét, kiszaladt az utcára, és felugrott az épp induló autóbuszra. Semmi értelme, hogy most keresgéléssel töltse az időt, ezt az ügyet másképp kell elintéznie! De addig is végére akart járni a ma délelőttre kitűzött feladatának. Dél lett, mire kiért Zuglóba a Balázs utcába. A 2. számú Nóderschnick István a 29. szám alatt lakott, de Salamon Feri szándékosan egy másik házba fordult be, a 21. számba, egyenesen a házfelügyelőhöz. Előbb távolról akart érdeklődni. - Itt lakik, kérem, Nóderschnick István? - kérdezte. A házmesterné, egy fiatal asszony épp krumplit pucolt. Nem itt lakik - felelte -, hanem a 29-es számban. Ha a kapun kimegy, a negyedik ház! - Köszönöm - mondta Feri. - Ilyen jól ismeri a környéket - tette hozzá mosolyogva -, hogy még a negyedik házról is tudja, hogy kik lakják? - Hát azt nem - felelte az asszony nevetve. - De Nóderschnick urat mindenki ismeri. - Olyan híres ember? - Elég híres - felelte az asszony. - A leggazdagabb ember a környéken. Hét háza van Zuglóban. - Nem is tudtam - mondta Salamon Feri -, pedig szegről-végről a rokona vagyok. Igaz, hogy még sohasem láttam szemtől szembe. - Hát örökölni nem fog sokat utána - mondta az asszony nevetve. Olyan fukar öregúr, hogy házmester helyett kutyát tart, sőt van egy vicekutyája is. Salamon Feri elámult. - Hogyhogy?