Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

De ez csak a vállát húzta feleletül. Nem tudott a világon semmiről. Nem tudott arról, hogy huszonegy ember tűnt el a faluból. Egyetlenegyről sem tudott. Csak a bor árát tudta, azt is csak röviden mondta meg. S azzal elmenekült. Virág még a jegyző címét is csak üggyel-bajjal tudta meg. S mikor félóra múlva nagy nehezen megtalálta, s előhozakodott kérdésével, a nagy bajuszú, jól megtermett ember Sais leplét húzta hirtelen titoktartó mellére. - Semmiféle felvilágosítást nem adhatok, uram! - mondta. - Nincs rá felhatalmazásom. Virág hümmögött. De a jegyző, mielőtt szóhoz juthatott volna, rövidesen megoldotta a kényelmetlen helyzetet. Udvariasan köszönt, s elvonult az udvar felé. S Virágnak nem volt mit tennie, elkotródott e barátságtalan helyről. Az öreg tanító már beszédesebb volt szófukar elődjeinél. - Semmit se szólhatok - mondta, mikor megtudta látogatójának céljait, de rögtön utána heves szóáradattal tört vendégére. Az általános drágaságot megható szavakkal panaszolta. - Ez a nagy drágaság az oka! - mondta. - A világ szerencsétlen! ... A szegény ember tönkremegy!... S akkor inkább ... elmenekül! - Öngyilkos lesz? - kérdezte Virág bizonyos taktikai furfanggal. - Olyasféle! - válaszolta az öreg. - De higgye el nekem, mindennek a drágaság az oka! Ezek a szerencsétlenek is! - s a falu felé mutatott karjával. - Hová indultak? - kérdezte Virág. Az öreg a füléhez hajolt. - El ne áruljon! - mondta. - A boldog völgybe mentek! Azon a hegyen ott túl! ... Mert azt mondják, hogy ott megváltják őket. Virág hirtelen elvesztette hidegvérét. Megfogta az öreg karját s megszorította. - De hát hogyan? - kiabálta - ... Mi az, hogy megváltják őket? Végzetes hibát követett el. Az öreg, mint egy csiga, (gyorsan,) ijedten viszszavonult. - Nem mondhatok semmit - beszélte -, tetszik tudni, hivatali állásom ... de hát a nép azt tartja, hogy az ott egy újkori paradicsom ... azért nevezte el boldog völgynek... - Aha! tudom! - mormogta Virág. - Dehogy tetszik tudni! - heveskedett az öreg. - Nem lehet az paradicsom mert hisz amit csinálnak, öngyilkosság ... valóságos öngyilkosság! Soha onnét vissza nem térnek ... (S hogy új elet kezdődik számukra ... valami virág, mondják ... azt hiszi a fene!) Már csak azért se lehet paradicsom, mert csak a boldogtalanok indulnak oda ... A szegények, a szerelmesek, a nyavalyások ... isten tudja!... mi minden kórsággal, bajjal... nyavalyaveréssel!