Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Knockout úr útijegyzete
Beszéd a világhoz, ahogyan van Knockout úr beszédeiből Első megjelenés: Rede für die Welt wie sie ist. Aus den Reden des Mr. Knockout. In: Fischer Almanach. Frankfurt, 1963. 9— 13. - A hagyatékban található gépirat szövege megegyezik a kinyomtatottal. Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Némi bizonytalansággal helyezzük a harmincas évek prózai írásai közé. Hangvétele alapján akár az 1959-1960-ban írt G. A. úr X-ben szövegeivel, elsősorban a hazugságról, szenvedésről, szabadságról stb. elmondott monológokkal hozható közeli rokonságba. Szarkazmusa és negatív világképe, amelyben mindennek a visszája az igaz - e börtönben írt remekmű intellektuális kalandját előlegezi. Knockout úr motívuma viszont a Berlinben írt elbeszélésekhez sorolja, egyben magyarázatot is adva a címadó főhős természetét illetően. Történeteiben rendszerint ő a vesztes: a knockoutokat nem ő osztja; ő kapja azokat az élettől - egyébként ez jut a beszéd harmadik bekezdésének a végén is kifejezésre. Dotálásunk mellett szól a gépirat első oldalának bal felső sarkába írt cím is: „Berlin W., Uhlandstrasse 149. " — Déry 1931. novembere és 1932. áprilisa között lakott itt albérletben a Grünfeld családnál. Ilyen formában találkoznuk címével a szerkesztőségeknek küldött más írásaiban is. Vagy mindez csak félrevezetés lenne, a hatvankilenc éves író tréfája a Fischer kiadóval? Amelyet annak idején eredménytelenül ostromlott kézirataival, most viszont, a fogságát követő közérdeklődés dagálya idején - a korábbi helyzet az ellenkezőjére fordult, Fischerek ostromolják őt? - A további kutatásokfeladata lesz e csillogóan szellemes írás pontos helyének a kijelölése az életmű egészében. H ölgyeim és Uraim! Az a pesszimizmus, amellyel némelyek közülünk a világ szép rendjét szemlélik, annál érthetetlenebb, mivelhogy épp azok, akik a leghevesebben fejezik ki elégedetlenségüket, tiszta fejjel és kitűnő emésztéssel rendelkeznek. Mert mi sem csodálatraméltóbb, mint ha valaki a saját egzisztenciája ellen lázad, mi sem elvetendőbb, mint annak a
