Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A szórakozott ember

ezzel szórakoztam, kérem, első nap, a képeket nézegettem este hatig, mind sárga volt, én is belesárgultam. - Második nap megint esett az eső, benyitok a könyvtárba, hogy no, most valami rendes könyvet fogok kikeresni, ott áll a góliát, épp a fiókos szekrény előtt, s alighogy meglát, felém jön, s emberevő pofájával barátságosan rám mosolyog. - Félretettem ám a kanárikat - mondja -, hogy ne kelljen annyi ideig várnia rájuk! - S még mielőtt egy szót is nyöghettem volna, már jön is a tolókocsijával, s döngve az asztalra csapja a tegnapi könyveket. S azzal el. - Hát kérem, a szüleim csak három hét múlva küldtek útiköltséget St. Gallenba. Három hétig szakadatlanul esett az eső St. Gallenban, s én három hétig ültem St. Gallen könyvtárában Kovaleff: A kanárimadarak című nyolckötetes standardmunkája előtt, mely egy számomra máig is ismeretlen nyelven foglalkozik ezekkel az állatokkal. Éjszakánként csipogtam az ágyban, és sárga szárnyacskákkal verdestem a takarómat. Hát tetszik érteni? - Igen - mondja - Lundenné -, ezt meg lehet érteni. Ki tudja, mi lett volna magából, Möbius úr, ha ott, a könyvtárban egy munkaügyi statisztika kerül a kezébe, s azt kell nézegetnie három hétig. - Akkor talán költő lett volna belőlem - feleli Möbius, s merengve égnek tárja karjait. - így is az! - mondja a geológus. - Vallja be, Möbius, hogy most találta ki az egész történetet. - Hát... - mondja Möbius, és zörögve megrázza levélarcát. Kintről mennydörgés hallatszik, lassan megered az eső.