Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Filmnovellák

A csirke - csirke marad Filmnovella egy groteszkre, Moholy-Nagy ötlete alapján Kiadatlan. Német nyelvű és 9 f. terjedelmű gépirata csonka, hiányzik befejezése: huhn bleibt huhn fümnovelle zu einer filmgroteske nach der idee von moholy-nagy von tibor déry. (A nagybetűk tudatos mellőzésével.) Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: mint már az Eleven képek bevezetőjében jeleztük, Moholy-Nagy Lászlóval Déry még a húszas évek elején megismerkedett, s erősen hatottak rá Moholy-Nagy üvegarchitekturáknak nevezett konstruktivista kompozíciói, illetve az ez idő tájt felébredő érdeklődése a fotóművészet iránt. Valószínűleg az ő alakját örökítette meg a Sovány és sohasem fog meghalni című novellájában (ld. Kék üvegfigurák Bp. 1998. 148-152. - Déry Archívum 2.) Kettőjük kapcsolata a harmincas években tovább erősödött. Skandináviai útját követően, Berlinbe érkezve Déry egy ideig Moholy-Nagynál lakott, s így közvetlenül is megismerte ekkori munkáit, mindenekelőtt fény-kísérleteit, amelyek a filmmel és a színpadi díszlettervezéssel is összefüggtek. E termékeny ösztönzések utóbb Déry prózájában is számottevő nyomot hagytak, mint ahogy erre Déry Tibor és Berlin című könyvünkben megkíséreltük felhívni a figyelmet. (Ld. A fotó és film ösztönzései a „Szemtől szembe" szövegeiben Bp. 1994. 4347.) Am e kapcsolatnak - mint az alábbi filmnovella is mutatja - voltak egyéb, áttétel nélküli vonatkozásai is. Az alcímben jelzett ötletet Déry feltehetőleg 1931 végén kaphatta barátjától, legalábbis erre enged következtetni a mamának 1932 január végén irt levél, amely arról számol be, hogy sikerült 100 márkáért pénzzé tennie egy filmnovellát, s hogy éppen egy filmrendezővel dolgozik. (Ld. „Liebe Mamuskám!" 188. levél.) Az „ötletről" még annyit: Moholy-Nagy László maga is megírta, s szövege is megjelent a brnói Telehor című folyóirat 1936. 1-2. számában. Magyar fordítását ld. Passuth Krisztina MohoIy-Nagy-c/wú' monográfiájában (Bp. 1982. 329-332.) Tanulmányában Passuth megjegyzi, hogy a szöveg már a húszas évek közepén elkészült, legalábbis ezt látszik bizonyítani annak szürrealisztikus hangvétele; a novella egyébként alapvetően különbözik attól, ami Dérynéi olvasható.