Déry Tibor: Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1920–1929. Versek 1916–1937 (Déry Archívum 2. Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Versek

gyalupadnál hóhér! és véres kezeim dolgoznak, mint a harci lobogók; énekelek mint egy kard. Számomra nincs kegyelem: a hold háta mögött az űrben már súlyos tömbökbe sorakozik az Anyag és kemény nyögései verik homlokomat, mint egy elektromos vihar hangtalan menetelésben; jaj, hiába futnék már, utolér sebeim zászlós csapata közt és rámsújtja az égből fekete állkapcsát mely mint nyitott koporsó csattog fejem fölött és zavarja gyilkolásom. Nem metszem már a fák gégéjét nyugodtan énekelve a reggeliző asztalok fölött s bokrok testét tördelve s figyelve hullahangjuk nem lengetem már homlokom a tó édes vizében; megtörettem s egyedül vagyok: a halak sem fogadják el kenyeremet.