Zsille Gábor - Szondi György (szerk.): Bella István - Hang-kép-írás 3. (Budapest, 2008)
I. Ifjúság - Apám
Apám (Él még szívemben) Él még szívemben robosztus alakja, s a villanó fényű emlékparázs feléleszti úgy egy-egy pillanatra testét, mit elrabolt a hamvadás. S bár teste lenn a lövészárokszélen szétcsapott karral fekszik valahol, ujjának selymét mégis újra érzem, ha napsugár arcomon kóborol. S ha macskatalpon földreszáll az alkony, s falumban halkan fel-felver a csend, konduló hangját újra-újra hallom, harangzúgásokban fülembe cseng. Ha villámostor sustorog az égen, viharszekéren itt az aratás, kaszája villan fenn a villámfényben, s villámsújtottan dől le rend, kalász. Alakja így él, így ég a lelkemben, a kasza szinte égig ér kezében, a villám villan, s mintha búza lenne, az esőcseppek peregnek fehéren... Sárkeresztúr, 1956. február 16. 15
/
