Kerényi Ferenc - Kováts Imre (szerk.): „Tanuljátok meg, mi a költő…” (Gyula, 2001)

Bevezető

A/eAir^Á reánA, feAsw/á, ^XyaAnuAki^... 1848—49 fordulóján beteljesült a költő álma: nemzete képviselte — a Velencei Köztársaság mellett Európa egyetlen továbbharcoló forra­dalmaként - a szabadsággal azonosított „világ- szellem”-et. A honvédszázadoskénl szolgáló Petőfinek azonban újabb és újabb gondokkal, konfliktusokkal kellett szembenéznie. A sok­szor megénekelt szabadságháború a harctérre szólította volna; gyermeküket váró felesége fia születéséig Debrecenben marasztotta. 1849 ta­vaszán a hadjáratot kísérő járványok áldozatá­ul esett Petrovics István és Hruz Mária. (30—31. kép) Teljes családját, Júliát, Zoltánkát és szüleit Petőfi sohasem láthatta együtt. Össze­tűzései voltak katonai elöljárókkal is: Mészá­ros Lázárral egyenruhája szabálytalan viselése miatt, Klapka György pedig egy neki tulajdoní­tott közlemény miatt fogatta le. Amikor fia (kilenc hónappal a forradalom után, 1848. december 15-én) megszületett, Petőfi a legveszélyesebb frontszakaszra, az er­délyi hadseregbe kérte magát. Ezzel létrejött a hadvezetés és a költészet egymást tisztelő és szerető két zsenije között egy szinte apa-fiú kapcsolat: Bem József tökéletesen tisztában volt költő-segédtisztje tehetségével, értékével - anélkül, hogy beszélte volna nyelvünket. A Bem által őrnaggyá előléptetett és kitüntetett Petőfi nemcsak bátran harcolt, de versekben is ünne­pelte lengyel parancsnokát, akinek világlátása és társadalomfelfogása egyébként gyökeresen különbözött az övétől. A terem közepén (32. kép) Petőfi kokárdás atillájára századosi kardja került, mintegy szimbolizálva a szavakat tettre váltó nagy for­dulatot. A katonaéletet, bár ereklyetára álta­lában egysíkú, ezúttal gazdagabban lehetett megjeleníteni. A Debrecenben kiképzőtiszt­ként szolgáló Petőfit annak az oktatókönyvnek ábrái idézik meg (Gál Sándor Szuronyvítan c. munkájából), amelyből ő is dolgozott. A raj­zoknak az adhat a kései néző számára szomorú aktualitást, hogy látható rajtuk, hogyan kellett magányos gyalogosnak támadó lovas ellen vé­dekeznie, szuronnyal - Fehéregyházánál Petőfi azonban fegyvertelen volt... Hadizsákmányul esett birtokukba Erdély­ben az osztrák tábori posta: az egyik nyomtat­ványon Petőfi elolvashatta saját, hibáktól hemzsegő személyleírását. Meg is tette rá sa­játkezű megjegyzéseit. Különösen az háborí­totta fel, hogy a körözvény azt állította, német divat szerint öltözött. Egy órakép olajfestmé­nyén (33. kép) Bem József vezényli a 2^

Next

/
Thumbnails
Contents