Kerényi Ferenc - Kováts Imre (szerk.): „Tanuljátok meg, mi a költő…” (Gyula, 2001)
Bevezető
PETŐFI ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI EGY KÖTETBEN. i't.sr, K'Ill'll O.STTÁV 'AllIJl 24 is leírható történet kerek egy esztendőre terjedt. Petőfi Sándor, útban az erdélyi ország- gyűlésre, 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg a nagykárolyi megyebálon Szendrey Júliával (23. kép), a Károlyi grófok erdődi jószágigazgatójának leányával, és — minden szülői tiltás, tiltakozás ellenére — 1847. szeptember 8-án feleségül is vette választottját. Ebbe az évbe sok minden belefért: megismerkedés, félszegen elmondott első mondatokkal az első tánc közben, félreértések és szított álhírek, bosszúból folytatott udvarlás másnak, közvetítők útján folytatott levelezés, versközlésbe burkolt tisztázó vallomás, ismételt leánykérés és elutasítás, a két szerelmes hűséges kiállása a frigy mellett. A főszereplők ismertek. Petőfi Sándor a híres, sokszor reprodukált dagerrotípia Flesch Bá- lint-féle másolatáról tekint ránk (az eredeti műtárgyvédelmi okokból még ideiglenesen sem állítható ki); Szendrey Júlia finom arcvonásait, törékeny alakját a kor nagy festő- je-rajzolója, Barabás Miklós örökítette meg. Most megjelennek a jobbára csak névről ismert, de fontos szereplők is: az összevont szemöldökű atya, Szendrey Ignác, aki leánya fényes házasságától remélte a család nevének újraaranyozását, és aki sohasem tudott megbékélni veje költő-mivoltá-val és ván- dorkomédiás-múltjával; Térey Mari, Júlia legjobb barátnője, a fiatalok odaadó támogatója, aki már lemondott a maga művész
