Varga Katalin et al. (szerk.): „És ámulok, hogy elmulok”. József Attila-iratok (Budapest, 2005)
Iratok
67. 1925. március 24.- 2 B_I. S7G3/9.Siám. .. uya - u jelen esetre való vonatkozásban- a közbotrényokozás. Isten ellon intézett, gyalázó kifejezések által .Ezen tónyálladéki elemek egyike 6em forog fenn. A vád tárgyává tett költeményben mindenekölőtt nincsenek isten ellen intézett gyalázó kifejezések. A költemény ciire: 'Lázadó Krisztus* azért nem gya- _ lázza az Istent, mert 8 cím alatt a költeményből kitűnői eg a földi igazságtalanságok el jen lázadó embert keil érteni, aki az isteni igazságosság magvalősülásót kéri az Istentől. A költeménynek ezt az alapgondolatát fejezik ki az alsőfoku Ítélet rendelkező részében idézett következő kitételek: *ő Uram IsteD, ne légy te a Jóság ! Ne légy más,mint az igazságos Ur* és 'Lennél immár igazságos,Isten!• írekben a kitételekben sincs gyalázás az Isten ellen, wart azok nem tagadják meg az isten-eezMét, csak annak a földön megválóéibááira irányuló kérelmet fejeznek ki,nem Is tiszteletlen módon, hanem inkább elkeseredés és könyörgés alakjában. A Hongygyá nem mosná élet-subád «aber átka* szövegű mondat valóúj értelme oly nehezen vehető ki,hogy abban istaagyalázáa már ez okból sem foglaltatik. •8 arany szavad átváltozott rossz, kongó érccé ’ nem jelenthet egyebet, minthogy az Isten igéje a földön,az emberek kötött asm érvényesül, üres szóvá lett.Végül a *B munkámban Uram,érek annyit, Bint Te n«5y p^SBlődban* kitételben csupán merész összehasonlítás van az isten végtelen és az általa alkotott ember véges munkája között, anely összehasonlításból esetleg kivehető vallásénenee jelentőséget teljesen egyensúlyozza és megcáfolja a költe- taáaynak azután következő, vallásosságtól és költői erőtől hevített része.«toben ugyanis az a gondolat jut kifejezésre, hogy a szenvedő an bér lelke nemsokára része : számé, Ista; 86
