E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
egyik fotograf más fotograf után, akkor Schrekker [sic!] ép úgy teheti, mint a’ Kassai. - Ha azt mondanád, vétessem le magamat Kassán, s küldjem Schrekkerhez: [!] arczképemet, s matricczát, ezt érteném. De Kassára, én nem mehetek, mert volt nagy betegségem utóbajai miatt még most is tiltja orvosom az utazást. S még ehez felküldött arcz- képem, s mátricza, nem fogna egyezni. Mert én, az elsőn magam javítottam fekete tussal. Úgy mint Barabástól átvettem, nem volt - szeme, az az élettelen, homályos volt, mert a kék, s szürke, világos szemet felette elrontja többnyire [!] a fotografia s nem csak szemén, arczán is javítottam.”82 Az idézett két levélrészlet a 19. század közepi képhasználat eklatáns példája, amely a fotográfiával ismerkedő Szemere esetlen próbálkozásait írja le, ahogy a számára kedvezőnek vélt arcot kívánja a fényiratból kinyerni. Az 1865-ben megjelent album képeinek visszaküldése még évekig munkát ad Arany számára, hiszen Gabelenz János kültag kölcsönadott ké14. Schrecker Ignác: Arany Jánosné Ercsey Julianna, 1865 pét például 1875 júniusában kéri vissza Schrecker Ignácról.83 Szemere és mások bajlódása a fényképezés adta nehézségekkel annál is feltűnőbb, mert Tompának egy Aranyhoz írt levéléből arról is értesülhetünk, hogy ünnepi alkalmakra már 1859-ben (pl. Lévay József és Kazinczy Gábor névnapjának megünneplésekor) fényképészt hívtak, aki „készült levenni a társaságot, de ebből később semmi se lett.”84 A fényképekről másolat készítése ez időben már valamennyi fényképész kínálatában szerepelt, de a végeredmény sok esetben nem kielégítő. Tompa Mihály éppen erről panaszkodik Aranynak: „Másoltattam már en [!] Simonyival, de igen öszveégette a képeket; úgy néztem ki mint Húsz mikor a pernyéből kihúzták.”85 Schrecker Ignác műterme a Bálvány utca (ma Október 6. utca) 3-as számú házban volt. Ide a költő feltehetően éveken át betért, hiszen egész családját itt fényképeztette le. Feleségéről ez ideig csak két, frontálisan szembenéző arcképet ismertünk. A közelmúltban előkerült Schrecker által készített felvételen egy öntudatos, kemény vonású, szép asszony néz félfordulatból vissza, Arany támasza, életének társa, Ercsey Julianna. A kisebbik, ovális formában csoportozatokba montírozott képeket tartalmazó, bőrkötéses akadémiai album több közgyűjteményben megtalálható.86 E „kisebb” albumban 19 lapon 12-14 akadémikus portréja látható. Arany a Nyelv- és Széptudományi Osztály I. képlet csoportképén alul, baloldalon szerepel, mellette Jókai Mór arcképe található. 2. Simonyi Antal műtermében - Az Arany műveinek összkiadása elé kerülő felvételkészítés A közéleti albumokhoz hasonló, de a költő számára még erőteljesebb impulzust jelentő lehetett arcképének verseivel együtt való szerepeltetése az 1867-es, Ráth Mór kiadásában megjelenő Összes költeményeit tartalmazó kötetben. Amikor 1866 decemberében, a Vasárnapi Újságban maga ajánlja összegyűjtött verseinek tervbe vett kötetét,87 az újságíró hozzáteszi: „Itt még csak azt említjük meg, hogy Arany költeményeinek ez első teljes kiadása 25
