Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)

Vezető a kiállításhoz

Azminthogy mostan is megajándékoza,

Rabul egy szép szüzet én kezemben ada, Mondván: Szolgálatodnak ez is egy jutalma.

Ily szép, mint ez, akkor sem volt ő maga is,

Hogy néki ítélte aranyalmát Paris,

De ilyen kívánt lenni, ha istenasszony is.

Kívánván szépségét irigykedik reá,

Hogy nálánál szebbnek ítéljem, azt bánja;

Ha meg nem őrzöm, tőlem elveszti, azt mondja.

Adta szép rabomnak, mert olyan szép színe, Mint rubint gyémánttal miként illik egybe,

Vagy fejér liliommal ha rózsát fogsz eszve.

Több szép szüzek között lévén oly tettetes, Mint csillagok között telihold mely fényes;

Mint mennyei seregnek, éneklése édes.

Az csak vétek benne, hogy ilyen tudatlan;

De medgyek, ha látom, mely igen ártatlan?

Mód nélkül tekint reám, tréfál minduntalan.

Mit mondjak felőle többet, én nem tudom, Mert minden szépségnek jelit rajta látom, Légyen főttig jó hozzám, én csak azt kívánom.

A Balassi-család genealógiájának másolata. Tabula Genealogica comitum Balassa = Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica, IV kötet (Bécs, 1742). A családfa Balassiról és közvetlen rokonairól: 1. Bálint [a költő], Esztergom ostromakor mindkét combját átlőtték. Felesége Ruszkai Dobó Kristina [Apja az egri hős, Dobó István, anyja Sulyok Sára, Balassi anyjának nőtestvére.] VI. Gyarmathi Balassa János [a költő apja]. Hont és Zólyom vármegyék főispánja, királyi főaj tón ál ló-mester, bányavárosi főkapitány Egy spanyolt párbajban legyőzött. VII. János [a költő fia]. Boroszlóban [Wroclaw] halt meg, ahol tanulás végett tartózkodott. 1601. december 16. III. Ferenc [a költő öccse]. A tatárok ellen harcolva nyíl ütötte át a hasát, nőtlen volt.

Matrona nobilis Hungarica címmel, magyar nemesasszony színezett fametszetű képe főkötővel és keszkenővel. Közli Amman, Jóst: Gynaeceum, sive theatrum mulierum (Frank- furt-am-Main, 1586). Balassi anyjáról, Sulyok Annáról nem maradt fenn ábrázolás, ezért ez az egykorú divatkép és sajátkezű levele utal személyére. A képet kísérő latin epigramma a férjüket a háborúk miatt gyakorta nélkülöző magyar asszonyokról szól.

Sulyok Anna saját kezével írott levelének részlete, amelyet férjéhez, Balassi Jánoshoz, írt 1573- február 9-én (ez egyetlen fennmaradt írása). A hasonmást és átiratát közli Erdélyi Pál: Balassa Bálint (Bp., 1899, 56-57,237-239; eredetije: Balassa-levéltár, MÓL):

„Az gránát dolmánt, ím, elküldtem, de az leveleket kiszedtem, és más levélbe békötve, odaküldtem Márkosnéhoz, mert talám kihullatták volna az zsebből. Az tíz szán innét elindul szerdán, s azt mondják, hogy Plesőcre elérköznék csötörtökre. Ide kedig jobb búzát küldeni, hogynem árpát, mert árpa annyi vagyon, hogy ez ház szükségét mind vetni s mind serfőzni béérjük véle, azmint Miklós deák mondja. Azért ha búzát hoznak, jól elkél Hibbén az vámháznál is. Ha, ím, kenyeret süttetünk, eladni nem szükség. Deli Istvánt, ím, haza bocsáttam. Az kigyelmes Úr Isten az ű szent fiának érdemejért tartsa meg kigyelmedet minden jóval, és ótalmazza kigyelmedet minden gonosztól. Ámen. Böjtbe, első hétfűn írtam, Újvárba, 1573.

Az kigyelmed szolgáló leánya S. A. mp.

6