Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)
Áldott szép Julia
Áldott szép Júlia Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján A kiállításon Balassi nagy szerelme, Losonczy Anna mint a mennyeivé magasztosult, mondhatatlan szépségű, ám megnyerhetetlen Julia jelenítődik meg, mégpedig ajulia- ciklus, a Szép magyar komédia és a Valahány török bejt költői világa megidézésével. A költő ugyancsak elvontan, mégpedig a maga által keresett szerepben, a bibliai Dávidéban mutatkozik meg, hiszen Istennel perlekedő poétaságában, pogányok elleni vitézségében, fergeteges táncában, üldöztetésében, számkivetettségében, sőt még vétkeiben is a zsoltárköltő királyhoz hasonlította magát. Balassi gyermekkori ábrándjainak összetörését tükrözi a Nagyciklust nyitó, Aenigma címet viselő vers: a 16 esztendős Losonczy Annát keselyűként elrabolja - a valóságban feleségül veszi - a 25 évvel idősebb Ungnad Kristóf. Az immár férjes asszonnyal való, tíz évvel későbbi, rövid életű viszony szükségképpen Dávid és Bethsabe esetét idézi fel, Jeruzsálem és Eger képe egybemosódik. A Nagyciklus második felének nyitóverse, a 34. számú, az újabb tíz év elmúltával előállott, immáron morálisan megváltozott helyzetből indít. Anna férje meghalt, Balassi pedig elvált feleségétől. A költő ártatlanabb Dávidnál, ugyanis a király csupán Uriás közvetett megöletésével birtokolhatta Bethsabét. A bűn is szerepet játszik tehát az Isten tervében, hiszen Dávid éppen Uriás özvegyével nemzette később Salamont, a templomépítő bölcs királyt. Balassinak ez a biblikus szerepjátéka alapvetően protestáns gyökereire épült. 3
