Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)
Vezető a kiállításhoz
Bordone, Paris (1500-1571): Fedetlen keblű női képmás. Másolat a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A festmény a vadászó Júliát idézi fel, aki: „Kikapcsolta azért hónál fejérb mellyét, hűl szép szellőn árnyékban.” A fedetlen kebel az égi szépség és az idealizált nők attribútuma volt a reneszánsz művészetben. Szűz Máriát is gyakorta láttatták fedetlen emlővel, a szoptatás előtti vagy utáni pillanatban, a Maria lactansnak nevezett képeken. Lásd a színes 25. lapon! Az ablakpárkányon Egy kosár eper (NB! műanyagból készült). A Szép magyar komédiában, mintegy szerelmi varázslásként, Galatea küldeti az együgyű Dienessel hűtlen szerelmének, Sylvanusnak, és a jelenetben a keszkenő is szerepet kap. Merített papírra nyomtatva olvasható az erről szóló jelenet részlete: ACTUS III. SCENA IV Dienes szól Galateával DIENES. Ficsirik, ficsirik, bezzeg szép, vajha megfoghatnám! GALATEA. Minek beszéllesz? DIENES. Amaz tengelicnek. Ficsirik, ficsirik! Nézhetdsze, mint jű az szómra; ha lépem volna, majd megfoghatnám. GALATEA. Meg, az ebet! Hagyj békét az latorságnak! Nézsze, ihon egy keszkenő nálam. Néked adnám én ezt, ha imez kosárka eperjet éntőlem elvétethetnéd az te uraddal. Bizon csak ezennel szödtem én magam két kezemmel! DIENES. De ugyan idéádod-é az keszkenőt? Talám csak tréfálsz? GALATEA. Bizony odáádom, nám, nem hiszed? DIENES. Add ide hát az epörjet, s tedd el most az keszkenőt, hadd álljon nálad. GALATEA. Bátor valamely órában kévánod, ottan odaádom, csak végye el Sylvanus az epörjet! Menj el, Isten ádjon hasznot töreködésedben! 3■ tárló Bornemisza Péter ajánlása: „Nemzetes és nagyságos Ungnad Christoph úrnak, Sonnegki szabad urának, Varasd vármegye főispánjának; az felséges Római császár tanácsosának, és dalmátiai, horvátországi és tótországi bánnak, és az ő Isten szerint való házastársának, nagyságos Losonczi Anna asszonyomnak az Atya Istentől, a Jézsus Kristus által, igazságra vezérlő és megszentelő lelket kívánok és kérek.” Bornemisza Péter: Ötödik és utolsó része az evangéliumokból és az epistolákból való tanúságoknak (Detrekő, 1579; OSzK, RMK1.153 ). Dresser, Matthaeus: Ungnadische Chronika, darinnen der Herren Ungnaden Ankunft, Außbreitunge, Reisen und Ritterliche Thaten verzeichnet werden vom Keiser Cunrad dem dritten umbs Jahr Christi 1147 an bis auf dieses 1601. Jahr auß den Historien Monumenten und Urkunden über 450. Jahr außgeführet und im Druck verfertigtet on Matthaeo Dressero; (Leipzig, 1602,98-100.). AHerr Christoph Ungnad jetztgemeltes Herrn Hans Ungnad Sohn című fejezetben: „...hat eines fürnemen Ungerischen Herrn Tochter Frewle Anna Laschäntzin, zum Gemahl gehabt, mit deren er drey Söhne, und etliche Töchter erzeugt, sein aber alle gestorben, biß auff eine Tochter Anna Maria genant, Welche in ihrem 14. Jahr, dem Wolgebornen Grafen, Herrn Tomasen Erdedy, Grafen zu Ebraw Key. Mayt. Rudolphi Raht, Bahn in Windisch Land, ein fürnemen Kriegs Herrn vermehelt, mit deren er 3- Sön, und 4. Töchter erzeugt.” ...egy előkelő magyar úr lányát, Losonczi Anna kisasszonyt vette feleségül, akivel három fiút és néhány leányt nemzett, valamennyi meghalt, egy leány kivételével, akit Anna Máriának hívtak, akit 14. évében a nemes gróf, Erdődy Tamás, Monyorókerék grófja, Rudolf Ő Császári Felsége tanácsosa, Horvátország bánja, egy előkelő hadvezér úr vett nőül, vele 3 fiút és 4 leányt nemzett. A tárló felett, két ablak között 35
