Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)

Vezető a kiállításhoz

A terem közepén, a fal mentén, a lugas mellett

A sárospataki vár reneszánsz kastélyszárnyának részletét idéző díszletépület két ablakkal és egy hátsó rejtekajtóval. A rácsos kerítésen kívül eső ablak egyik felében Balassi versciklusának I. számú verse olvasható egy magányos hattyút ábrázoló metszet kíséretében (XVI. századi lengyel nyomtatványból közli: Polonia Typographica Saeculi Sedecimi). A költő által feladott rejtvény megfejtéséhez annyit kell tudni, hogy a 16 éves Losonczy Annát 1567 áprilisában, az akkor már 40 éves Ungnad Kristóf vette feleségül. Tíz évvel később, 1578-ban találkoztak újra, amikor Balassi elhatározta, hogy Egerbe megy vitézi szolgálatba.

ELSŐ. Aenigma, egy horvát virágének nótájára

Jelentem versben mesémet,

De elrejtem értelmemet;

Kérem édes szeretőmet,

Fejtse meg nékem ezeket:

Minap én úton jártomban,

Láték két hattyút egy tóban,

Hogy volna csendes úszásban Együtt lassú ballagásban.

Gyakran egymásra tekintnek, Kiről kitetszik szerelmek, Egymáshoz való jó kedvek; Hasonlók, mindketten szépek.

Hogy így együtt szerelmesen,

Ők úsznának szép csendesen, Azonközben nagy sebesen,

Egy keselő csalárdképpen

Rájok menvén, az egyikét,

Körme között az szebbikét Elkapá, foggatá szegént,

Mint szeretőt, kedve szerént.

Látván társa, bánatjában Rív keserves kiáltásban,

Széllyel ballagván az tóban,

Nem tud, medgyen nagy bújában,

15