Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)

Vezető a kiállításhoz

Mert látja társától váltát,

Látja maga özvegy voltát,

Bújában elszánta magát,

Óhajtja már csak halálát.

Az ablak másik felében pedig a XXXIV számú, a Julia-ciklus nyitóverse olvasható egy muzsikáló hattyút ábrázoló metszettel (Jacob Fröchlich 1535-ből való metszetét közli Wolkenhauer, Anja: Zu schwer für Apoll. Die Antike in humanistischen Druckerzeichen des 16. Jahrhunderts; Wiesbaden, 2002, 322.). Losonczy Anna 1587 novemberében megözvegyült, Balassi pedig éppen ekkor vált el a feleségétől. Elhárult tehát a morális akadály kettejük kapcsolatában.

HARMINCNEGYEDIK

Méznél édesb szép szók, örvendetes csókok,

Most emlékeztetnek elmúlt régi sok jók,

Melyekbe ezután már soha nem jutok.

Titkos keservemben hull orcámrúl könyvem,

Rólam mit prófétáit, tölt mert mind fejemen,

Aki keservesen válék el éntőlem.

Fájdalmam öregbül naponkint bűnemtűl,

Mert mint gyümölcsiért diófát ág közül,

Tőlem úgy elverém jováért ok nélkül.

Kiért reám szállott Istentűi nagy átok,

Betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szitok,

S ha kiért vétkeztem, hozzám az is álnok.

De méltó vétkemért már holtig szenvednem,

Mint gonosz oltvánnak, bűnem hasznát vennem,

S más megette mérget nékem is megennem.

Mint halálra vált kór nem tűr orvosságot,

Mert halál sürgeti, nem kedvel semmi jót,

Én sem hallgathatok vigasztaló szép szót.

Vigasztalás, jó társ nem ádhat víg kedvet,

Bús fejem egyedül csak bújdosni szeret,

Mert pokolnak tetszik ez világi élet.

Könyörgök Istennek csak ez két dologért:

Szánjon meg immáron elsőben csak ezért,

Kit soká szolgáltam híven szerelméért.

Nézzen vétkem mellett nagy szerelmemre is,

Mégis mint szolgáltam, tudja ő maga is,

Vétkemnek sok búját mint viseljem most is.

Ezt ha megnyerhetem, bár meghaljak ottan,

Búmnak, mint hattyúnak, légyen vége vígan;

Más kívánságom ez: idvözüljek oztán.

16