Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)
Vezető a kiállításhoz
A terem közepétől rácsos kerítéssel határolt terület Három félköríwel koronázott, hat díszes fejű oszlopon álló lugas, felfuttatott vörös rózsákkal díszítve (NB! a rózsák műanyagból készültek, s parfümmel lettek illatosítva...)- Ezen keresztül haladva léphet át a látogató a terem rácsos kerítéssel övezett, Júliát megidéző terébe, amely a gyönyörűség kertjét, illetve pásztoridillek környezetét szimbolizálja. A kerítés gömbökben végződő oszlopai a főúri virágoskertekre, így a nevezetes sárospataki Gombos-kertre utalnak. A lugas három íve a Julia ihletésére fogant Balassi-strófa belső és sorzáró rímeit, hármas számszimbolikáját, valamint misztikus égi, idillikus földi, és képzelt tengeri dimenzióit érzékelteti a költő 58. versének kezdőstrófáj ával: Óh, nagy kerek kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája, Szép zölddel béborult, virágokkal újult jó illatú föld tája, Csudákat nevelő, gályákat viselő nagy tenger morotvája! A három ív hátoldalai, a visszafelé haladás irányában, ugyanezen versnek a Julia- ciklus végét bejelentő, záró strófáját hordozzák. Ezek a verssorok a petrarkista költészet ellenpontozó stílusjegyeiből adnak ízelítőt: Hideg lévén kívül, égvén penig belöl Julia szerelmétől, Jó hamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradság nélkül, Ezt öszverendelém, többé nem említvén Júliát immár versül. A terem sarkában, a lugastól balra Zöldmázas kályhaoromdísz, az eredeti elhelyezést érzékeltető magasságban poszta- mensre helyezve (Eger, Vármúzeum). Voit Pál ismertette először ezt az egri ásatások során előkerült műtárgyat: „Az egész Magyarország keramikai anyagából kimagaslik monumentális méreteivel, ábrázolásának meghitt realizmusával az a kályhaoromdísz, amely az egri várpalota lovagtermében állhatott. A töredékesen ránkmaradt zöldmázas kályhaorom félkörös perempárkányát fönt nyíllal átlőtt szív - pogány szerelmi jelvény - díszíti. A lunetta síkján a szobrászi készségű fazekasmester egy arcélével egymásnak szembefordított házaspár mellképét ábrázolta. A vár úrnője ingvállat, magas, fodrozott csipkével díszített inget és széles, hímzett pántokkal összefogott, hálós fejdíszt [= főkötőt] visel. A várúr mellkasrésze és így ruházata is hiányzik. Markáns arca, sommásan mintázott szakálla és haja, s haja közé mélyen fölfutó homloka javakorbeli férfinak mutatja. Az ábrázolt házaspár személyének kilétére csupán következtethetünk. [...] A dombormű stílusa, technikai kivitele viszont a kassai domborműves csempékhez kapcsolódik, amelyekből több példány abaúji várakból került elő. Legközelebb áll a - Mihalik József által közzétett - Judicum 1579” feliratos csempéhez, amely reneszánsz arkaturában páncélos vitézt, ill. párdarabja spanyol viseletű koronás nőt ábrázol. Ezek szerint az 1570-es években szállította volna a kályhát a kassai mester Egerbe. [...] A kályharelief kronológiája és reprezentatív megjelenése alapján kézenfekvő, hogy a kettős portréban Ungnád Kristóf és Losonczy Anna portréját lássuk. Ez azért is valószínű, mert Ungnád várkapitányságának első szakaszára (1569-76) esik a vár palotáinak nagyarányú berendezése. Az ide készített kályhák zömét már egy szerényebb képességű, de a magyar díszítő- művészet eszközeinek, sajátos fogásainak jó ismerője, Miskolci Mihály készítette. [...] Egerben felállított kályháinak egyikén megörökítette nevét, egy másiknak párkányán pedig a készítés éve (1574) olvasható.” (Voit Pál: Eger és Heves megye művészettörténete, XVI-XVII. század = Heves megye műemlékei, I. kötet; Bp, 1969,102-104.) A töredékekből összeállított leletből a férfi arcrészletét csupán ez a publikáció őrizte meg fotómásolatban. A gipsszel összeillesztett és kiegészített műtárgyról ez hiányzik. A kályhaoromdísz számítógépes grafikai rekonstrukciója. Meszlényi Attila az elveszett férfiarc részletét a meglévő műtárgy digitális fotójával egybeillesztette. A fázisok ábrázolása négy lépésben látható a posztamensen. Lásd az első borító belsején! 14
