Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)
Vezető a kiállításhoz
A Hoff,greff-énekeskönyv {Históriák a szent Bibliából, Kolozsvár, 1556). Hasonmás kiadása a Biai Gáspár által 1544-ben szerzett, Dávid és Bethsabe történeténél kinyitva szerepel, amely a bibliai szent király paráznaságáról szól. Balassi szerepjátékában önmaga hasonló tettére így utal „ellened való sok vétkem, mint Dávidé olyan nékem.” Tinódi Sebestyén Cronicája (Kolozsvár, 1554) Balassi születési esztendejében jelent meg. A hasonmás kiadás a Dávid királ mint az nagy Góliáttal megvívt című históriánál van nyitva. A pogányokkal harcoló Balassi a keresztyén katonai éthoszt a Szent- háromság második személyéhez írt himnuszában fogalmazta meg. Balassa Bálint Istenes éneki (Bécs, 1633, hasonmás kiadása: Bp., 1994). Ez a Ferenczfy Lőrinc által gondozott, illusztrált könyv Rimay Epicédiumáná\, a Balassi zászlaján lévő emblémát magyarázó versénél van nyitva: Régi vitéz király, Dávid méltán hadnagyom, Mert ő életében részem sokképpen vagyon, Számkivetettséggel, szántalan ínséggel ülhetem hozzá nagyon. A zsoltárszerző Dávid király képe Balassi Beteg telkeknek való füves kertecske című fiatalkori fordításából (Krakkó, 1572). A könyv egyetlen fönnmaradt példánya ma Nyizsnij- Novgorodban van. A fametszetet közli: Erdélyi Pál: Balassa Bálint (Bp., 1899,53.). Balassi Bálint - Rimay János: Istenes éneki (Kolozsvár, 1701, hasonmás kiadása: Bp., 1983). A Tótfalusi Kis Miklós által kiadott kisded könyv a dávidi vétkeket említő „Óh, én kegyelmes istenem” kezdetű versnél van nyitva. Balassi Bálint - Rimay János: Istenes éneki (Vác, 1776) eredeti darabja jól példázza, hogy a kötet mintegy 170 éven keresztül mennyire népszerű volt, hisz az első, 1632-es kiadástól 1808-ig több mint 50-szer jelent meg. Eredeti muskétagolyóbis [négyszögletű keretben]. Ilyen sebesíthette meg Balassit mindkét combján (Eger, Vármúzeum). Latin Biblia (Tübingen, 1564; Esztergom, Keresztény Múzeum). Balassa András és fia, Zsigmond családi bejegyzései a kötéstáblán. Balassa András, a költő unokabátyja ezt írta annak születéséről „ 1554: lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor, délelőtt, szombat napon Zólyomba”. - A horoszkóphoz elengedhetetlen a legalábbis órapontosságú följegyzés: a korban nem volt szokás ezt tudni (egyesek még a születési évüket sem ismerték). Anyakönyvezés nem létezett, s egészen az 1934-es Zákonyi-féle publikációig nem volt ismert Balassi pontos születési dátuma. Ugyancsak itt olvasható Balassa Zsigmond feljegyzése Balassi haláláról: „Anno 1594 die 19 Maii minden két combját lőtték által, és az barbélyok gondviseletlenségek miá holt meg 30. eius és vitettem Újvárrá. Azután nemsokára, mintegy holnap múlva ölték meg az tatárok szegény Ferenc urat; temették együtt mindkettőt Hibbén. - Anno 1594 die 19 Maii Esztergom vára víváskor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint uramot az ostromon. Minden két combján általment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30. eiusdem. Interim Ferenc uram Hatvan alatt az törökkel való harcon sebesedett meg, ki miatt bátyját sem 10
