Thuróczy Gergely (szerk.): Az igaz ember pedig hitből él. Kerekasztal beszélgetés a reformációról (Budapest, 2006)
Kerekasztal-beszélgetés a reformációról
Bolyki János Nagyon optimista vagyok: van szerepe az egyháznak, ha van mondanivalója és az missziói értékű, ha a magyar társadalom égető kérdéseire teológiai, bibliai, egyházi módon tudunk felelni. Egy kicsit paradox leszek: a legszebb ilyen református irat 1996- ban, egy római katolikus püspöki körlevél volt. Tudniillik e körlevél esetében revideálták, hogy ki a laikus meg a szakértő: nem mondták laikusnak a demográfust, a szociológust, a politikust, hanem a püspök urak önmagukat tartották ilyen kérdésben laikusnak, s először meghallgatták a szakértőket, akik persze katolikus ihletésű-neveltetésű szakemberek voltak, és csak utána vizsgálták ezt teológusok. Maradjunk egy kényes kérdésnél: a magyarság fogyása, demográfiai süllyedése. Lehetne erre az is egyházi reflex, hogy „szent lázban” bíztatom a hallgatóságban lévő idős asszonyokat, hogy: „Magyar anyák, szüljetek gyermekeket!” De lehet úgy is hozzáállni a kérdéshez egyházilag, hogy megvizsgálom a bajok gyökerét, történetét és akkor világosabb lesz az „egykézés” oka. Pl. az Ormánságban (Dél-Baranya) kb. 200 éve lecsapolták a vizeket, a terület nem tudta eltartani a ha- lász-pákász lakosságot, nem volt elég termőföld, s kialakult az „egy családban egy gyerek” szokása, „eszköze”. A demográfus, szociológus szakemberek néha segítik az egyháziakat a bajok okának felismerésében, ami az etikai tanítás kiindulópontja lehet. Ben kő Samu Eszembe jut egy konzervatív politikus, akit Tisza Istvánnak hívtak és aki még a háború előtt kifejtette véleményét az új református szertartásrendről, kérve, hogy abban semmi olyan ne legyen, amit a modern racionalista gondolkodású ember nem fogadhat el — ezt idézi Ravasz László a Nagy ágendás könyve előszavában. Ez a ’30-as években volt még, amikor tisztázták az új szertartásrendet a kálvinista egyházban. A másik a fejlődés problémája: sokkal tágabb, nem emberre vonatkoztatott kérdés, sokkal inkább a világra vonatkoztatott kérdés — van-e egyáltalán fejlődés, vagy pedig nincs fejlődés, de változás biztosan van. Egy nagy katolikus teológus, Teillhard de Chardin mondja, hogy van: az alfától az ómega irányába halad, de soha nem éri el. Tőkécsyki László Igen, csak ez gyakorlatilag Hegelnek a kicsit katolikus teologizálása. Ben kő Samu Nem, mert a kálvinista Bolyai János is ugyanezt mondja. Ez nem egy germán avagy pápista dolog. Syentmártoni Szabói Ge\a Abban talán megegyezhetünk, hogy technikai fejlődés mégiscsak van, de humánetológiái szempontból az ember változadan. Tehát a 20 ezer évvel ezelőtti primitív 18
