Thuróczy Gergely (szerk.): Az igaz ember pedig hitből él. Kerekasztal beszélgetés a reformációról (Budapest, 2006)
Kerekasztal-beszélgetés a reformációról
Syentmártoni S\abó Gé^a A reformáció másik problematikája az, amely a kiábrázolt avagy a látható igéhez kapcsolódik, ez ugyanis nem egyszerűen csak a katolicizmustól határolja el a reformációt, hanem magában a reformációban is ellentéteket képez. Ez a látható ige, Szent Ágoston szerint, az Úrvacsora. A katolikusok szerint az úrvacsorái jegyek a tanssubstantiatio révén Krisztus valóságos testévé és vérévé alakulnak. A lutheri, brenziusi teológia is hisz Krisztus fizikális jelenlétében az ostya és bor körül. Az Úrvacsora értelmezésében a reformáció legradikálisabb irányzata a zwingliánus, majd a kálvinista. A helvét irányzat oly mértékben racionalizálta a keresztyén vallást, hogy bár János evangéliuma szerint ige testté lett, mégis a végeredmény, hogy az Isten fizikálisán nincsen jelen a világban. Az Úrvacsoránál a Jézus Krisztussal való közösség lelki természetű, s ezért megfoghatadan, míg a katolikus ember, de még a lutheránus is érzi az Isten tapintható jelenlétét. Miért van az, hogy7 Magyarországon éppen a kálvinizmus terjedt el? Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy nem egyszerűen hitbéli kérdésekről lesz itt szó, hanem a mentalitás kérdéseiről. Amikor valaki nem feltédenül templomba járó, nem feltédenül istenhívő, de ha az ősei protestánsok voltak, az óhatatlanul is befolyásolja a személyiségét. Volt egy konferencia is az idén Nagykőrösön, ahol ez a kérdéskör is felmerült, de úgy érzem, a mai napig nincs igazán válasz arra, hogy Magyarországon miért épp a helvét irányzat terjedt el. S%abó A.ndrás A nagykőrösi konferenciát én szerveztem, már csak ezért is hadd válaszoljak. Az volt a konferencia végeredménye, hogy nem tudjuk igazából, miért történt így, ahogyan történt. Ugyanis korábban — elsősorban katolikus oldalról — a magyarországi reformáció történetét azzal próbálták magyarázni, hogy a magyar főnemesség úgy érezte: most ráteheti kezét az egyház, a kolostorok vagyonára, így hát kihasználta ezt az alkalmat, áttért, és áttérésre kényszerítette jobbágyait is. Ez a cuius regio — eius religio elve. Aztán jött egy nagy korszakváltás 1945-ben, s megjelent egy másik elmélet a reformációról: marxista oldalról a figyelem középpontjába került egy nagyon fontos társadalmi réteg, a mezővárosi polgárság, és jött a mezővárosi reformáció fogalma. Úgy gondolták: a mezővárosi polgárság volt az a réteg, amely a reformáció motorja volt Magyarországon. Ma már nem tudunk igazából dönteni a két elmélet között, de nem is szabad pusztán szociológiaitársadalmi okokat keresni a reformáció mögött. Azt el lehet mondani, és ez nagyon fontos, hogy a reformáció történelmi folyamat volt Magyarországon — hiszen tudjuk, hogy más országokban másképpen zajlott (Angliában például a király vezette be — felülről — a reformációt). De Magyarországon ez alulról jött, s ennek minden bizonnyal volt lelki oka is. Volt persze teológiai oka is, amit az utóbbi 50 évben nem nagyon vettek figyelembe, amióta előtérbe került a szociológiai megközelítés. Az okokat ma is kutatjuk, de egyelőre többféle magyarázat is létezik, miért épp a református volt az a vallás, melyet a magyarok többsége magáénak vallott aló. század folyamán. 10
