Thuróczy Gergely (szerk.): „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban (Budapest, 2004)

Ratzky Rita: „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban. Kiállításajánló

A Szinbád-történetekben inkább a vonzalom felkeltésén és a sokféleségen van a hangsúly, s nem a beteljesülésen, nem a jelenen, hanem az emlékezésen, a múlton. Bródy egyik Rembrandt-novellájában egy szeretkezés nagyon kulturált és érzékletes leírását olvashatjuk.

Kevés a női szerző az áttekintett századok irodalmában, Lesznai Anna egy költeménye, Erdős Renée egy regényrészlete képviseli e témában a gyengébbik nemet. Az utolsó korszak egyik jellegzetes területét az erotikában, az éjszakai pillangók vonzását Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellájának és Ady Endre egy írásának részlete mutatja be.

— Nevetve nézett le rám a szép Gyönyörűség Nyilazó kín szállt nagy szeme szögletéből:

„Ne folytasd keserves fajból fakadott asszony Ne folytasd öröm-gyűrő súlyos beszéded.

Ki szembe néz velem, sohase lát meg az engem.

Ki nem fut előlem, sohasem érem utói őt,

Ki vállalja jöttöm, nem méltatom annak a házát.

Enyémek a gyengék, a gyávák, részegen kéjbe halódók Kik küzdeni vágynak, de térdre hullnak előttem,

Az álmosak, lágyak, kik macska módra simulnak Kik sohasem hívják, de könnyen hordják a sorsuk.”

(Lesznai Anna: Gyönyörűség)

Zichy Mihály: Études defemmes című Pétervárott megjelent aktsorozatából

27