Thuróczy Gergely (szerk.): „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban (Budapest, 2004)

Ratzky Rita: „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban. Kiállításajánló

Ha véle mulatni akart s-az tiltatott,

Mint szép fa ki-terült, mindgyárt úgy láttatott, Mellynek árnyékában kedvese mulatott,

Az miként akarta, hozzá úgy nyúlhatott.

Csorgó folyó-vizzé lett, mikor akarta,

Mellyben szerelmesi füröttek gyakorta,

Mint kedvének tetczett, magát változtatta, Kedve töltésének ezer módgyát tutta.

(Marssal társalkodó Murányi Vénus, második rész 185-187.)

Francesco del Cossa: Venus dicsősége (részlet)

Az idézett rész első versszakában az átváltozás a szeretők közötti fizikai távolságot győzi le, a másodikban a közel kerülés vágya inkább az egy világba tartozást célozza, a lebontott akadályokat jelzi, a legszebb talán a harmadik, amelyben az egymásba olvadás talán a legközvetlenebb. Gyöngyösi jól ismerte Ovidiust, heroidáiból fordított is, nem meglepő tehát, hogy bevált poétikai hagyományait használta. Gyöngyösinél, amint azt a korábbi szakirodalom (Baróti Dezső, Waldapfel Imre) már megállapította, egymással összefonódva jelenik meg a politika és az erotika, a hatalom és a szerelem mint a gyengébb, a legyőzött birtokba vétele. Vénusz és Mars összeláncolva látható a ferrarai Palazzo Schifanoia Sala dei mesi-jében Francesco del Cossa Venus dicsősége című képén is. Minthogy Jupiter után a legtekintélyesebb római isten szerelmi viszonyba bonyolódott a szerelem és szépség istennőjével, Vénusszal, ezért szerepelnek számos műben együtt. E toposz nyilván a nomád, vándorló népeknél, a hódító háborúk idején alakult ki, amikor is a győzelem betetőzését az jelentette, hogy a leigázott népcsoport lányait, asszonyait elrabolták, megerőszakolták, feleségül vették. Eme harcias asszonyszerzés nyomát láthatjuk a várszimbolikában is, ami a Murányi Vénus ban is megtalálható: Vtsselényi Ferenc nemcsak a várat, hanem egy gazdag és szép özvegy szerelmét is ostromolja. A motívum ovidiusi, erre Petőfi Medgyánszky Bertához írott verseinek elemzése során jöttem rá: a szerelem ábrázolásának eszköztára a XIX. századi költőnél is a vitézi életből származtatható, ezt közös forrásuktól, Ovidiustól tanulják.

23