Thuróczy Gergely (szerk.): „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban (Budapest, 2004)

Ratzky Rita: „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban. Kiállításajánló

Az erotikát és a háborút talán a véráldozat is összekapcsolja, tehát ama fiziológiai jelenség, hogy a nő számára az első ölelés fájdalmat okoz. Talán erre utalnak Gyöngyösi következő sorai:

Vénus is vér által jutott a rózsához,

Mást sem ereszt könnyen kedves virágjához,

Adván oly értelmet ezeknek titkához,

Hogy nem könnyen jutni szerelem dolgához.

Wesselényi Ferenc tiszteli Széchy Mária „Márssal társalkodó” vonásait, hadi erényeit. Talán a barokk általános hőseszményének lenyomata ez is. Gyöngyösi nőalakjai amazonok, férfias, határozott egyéniségek, de nincsenek híjával a női vonzerőnek sem, nekik maguknak is a hősök tetszenek, a csatatérről eredményesen visszatérő katonák. A XVII. századi költő stílusa, lexikája is, ha a szerelemről ír, a „hadászat-vadászat” (Báród Dezső kifejezése) fogalomköréből való. Hősei politikai érdekházasságokba bonyolódnak, de teszik ezt Balassi nyomán az Istentől származtatott szerelem leplével takarva.

Báró Amadé László a rokokó ízlés jegyében azt a valamit űzi, amit Stendal meghatározása nyomán „kedvtelés-szerelemnek” mondunk, és a francia társasági körök kedvenc játéka volt, elsősorban a XVIII, században. Költeményeiben futó viszonykáit verseli meg könnyed, évődő hangon.

Csokonai költészetében több húron szólal meg az erotika. Van benne végtelen finomság, ami a rokokó apró részletek iránti érzékenységéből táplálkozik, és szép példája a Lilla-dalokból A szeplő című. De élt a diákos vaskossággal is, ami többek között a Dorottya cselédházi jeleneteiben érhető tetten, van benne kíméletlen szatíra, ami a vénasszony-szerelem megtestesítőit veszi körül az imént említett komikus eposzban és Az özvegy Karnyónés két szeleburdiak című drámában. A korszak néhány kiváló irodalomtörténésze úgy véli, hogy a debreceni poéta asszonycsúfoló kedve saját életének sikerületlen szerelmi ügyei miatt erősödik föl, de az olvasók megnyugtatására közöljük, hogy mind az említett művekben igazságot (és férfit) szolgáltat az ékesebb korú, de még mindig virulens hölgyeknek, mind saját lelkében megbocsát a szülei tanácsára mást választó Vajda Juliannának, versei Lillájának.

Csokonaival kapcsolatban a szélesebb olvasóközönség, de még az egyetemisták is gyakran összekeverik az életrajzot és az életművet. A Lilla-dalokba jó klasszicista szerző módjára és bizonyára gazdaságos- sági okokból is, átdolgozva beletette korábbi ideáljaihoz, például Rózához írott költeményeit is. Nagy csalódás volt számára Vajda Julianna pálfordulása, de legalább annyira fontos volt, hogy esztétikailag jól felépített kötetet hozzon létre, így nem vetette el a korábban már sikeresen megfogalmazott ödeteit sem. Erotikus téma mind egy festő, mind egy költő számára egy szép hölgy titokban kilesett fürdőzése. Balassinál épp csak megjelenik a téma egy Célia-versben (Negyedik, kiben az Célia feredésének módját írja meg...), Csokonainak épp ezt a művét, A feredési hagyatja ki a cenzúra a kötetből:

De látjátok, már a patakba lépett,

Melly kettőssé teszi ezt a gyönyörű képet,

A hízelkedő habok hozzá mint tódulnak,

S farkok-csóválva lábához simulnak.

Vetélkednek, az első mellyik légyen,

Melly néki udvarlást csókolással tégyen,

Már szárait,

Már térdeit,

Már combjait,

Combtöveit

Nyelik el a fajtalan habok:

Ah, távozzatok, ocsmány habok!

Ha feljebb viszitek vizeteket,

Menten öszvegázollak benneteket.

Szigorlatozó diákok számára is közismert Vörösmarty Zalán futásából Hajna fürdési jelenete. A fák közül kíséri pillantásával a szomorú, mert a lányba reménytelenül szerelmes délszaki tündér (ezúttal egy férfi-figuráról van szó).

24