Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Bevezető - Adrovitz Anna - Kalla Zsuzsa | ARCpoetica
gyűjtőkör Petőfi alakját megszámlálhatatlanul sok portré őrzi. Kötetünk ezek közül az 1834-1849 között készített ábrázolások gyűjteményét adja közre. E képek különleges csoportot alkotnak, mivel feltételezhető, hogy a költő modellt ült hozzájuk, sőt, az esetek többségében baráti kapcsolatban állt a festőkkel. A halála után keletkezett nagyszámú grafikával, festménnyel szemben e művek képzett vagy amatőr alkotóinak a költő-arc, a költő-figura közvetlen, élményszerű megragadására nyílt lehetősége. A kötet sajátossága, hogy a Petőfi életében készített portrékat megkísérli együtt értelmezni a róluk szóló forrásokkal, visszaemlékezésekkel. Arra a kérdésre keresünk választ, milyennek látták, illetve milyennek kívánták látni kortársai Petőfi Sándort, és hogyan volt jelen arcképeivel az irodalmi közéletben, hogyan hatott a költő tudatos imázsformálása a korabeli képzőművészeti megjelenítésekre. Egy másik szempontból is fontosak e képek, mert noha a közvetlen utókor művészeit - a kompozíciókat, a beállításokat, a pózokat - már erősen befolyásolta az eltűnt, mártírhalált halt nemzeti költő körül kialakuló kultusz, műveikhez elsősorban mégis a korai arcképek különböző típusait használták. A Petőfi- ábrázolások közreadásának újragondolása során néhány 1849 utáni művet is bevontunk az elemzésbe, a korszakhatár átlépését itt a személyes ismeretség, a korábban elkezdett vázlatok folytatása esetében tartottuk indokoltnak. kutatástörténet A kötet célja tehát a korai Petőfi-ábrázolások összegyűjtése és kronologikus rendben történő bemutatása. A önállóan, nyomtatásban most először megjelenő anyag - és a 2011-ben nyílt új kiállításhoz kapcsolódó, számos új eredményt hozó kutatás - csaknem évszázados előzményekre támaszkodhat. Az első, a portrékat áttekintő, a katalogizálás szándékával készült kiadvány Ernst Lajos Petőfi arcképei című 1922-ben publikált munkája, amelyben többek között saját, rendkívül gazdag műtárgygyűjteményének adatait és leírását is közreadta (kát. 1.; 2.; 7.; 9.; 10.; 17., 19.; 24.; 26.; 29.; 31.; E; F; K). A feladatot megnehezítette egy természetesnek mondható, ám az objektivitáson kívül eső momentum, nevezetesen, hogy Petőfi Sándor alakja ekkorra a nemzeti közérzületben csakúgy, mint az irodalomtörténetben a KÖLTŐ szinonimájává vált. A kutatások alaphangját a Petőfi-kultusz erőteljes érzelmi töltete adta, melynek bűvköréből sokáig sem a későbbi visszaemlékezők, sem a méltatok, sem pedig a tudományos diskurzus nem volt képes 9 ARCpoetica BEVEZETŐ
