Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)

Olvasatok - Földényi F. László: Az „abszolút gonosz” vonzásában

Ezzel szembesülve az ember joggal érzi úgy, hogy — Freud kifejezésével — többé nem úr a saját házában, azaz megfosztották saját énjétől.

A Gonosz gyarmatosító hadjáratáról szól az Amphitryon. Minden Amphitryon-történet és -feldolgozás mélyén egy nagy, ma is aktuális kérdés lappang: beleágyazódik-e az ember élete valami mélyebb, transzcendens összefüggésbe vagy sem? És ez visszavezet bennünket az i8oi-es kanti válsághoz. Kleist válasza az Amphitryo«ban: igen, életünk beleágyazódik egy nagyobb egészbe, csak éppen ezt soha nem tudjuk felfogni, átlátni. És így az tűnik a legveszélyesebbnek az emberre nézve, amire pedig a legjobban vágyik: a transzcendencia.

A Gonosz úgy kerít be mindenkit, hogy végül maguk a hódítók sem maradnak érintetlenek tőle: mindenki áldozatául esik. A Gonosz az Amphitryorhan nem a gonosz szándékok megnyilvánulása, nem morális és nem is teológiai kategória. Sokkal inkább általános emberi helyzet, condition humaine. A Gonosz ebben a műben mint személytelen, általános alany működik, amelynek használata alól senki nem tudja kivonni magát. Az az abszolút gonosz jelenik meg itt, amelyet Kleist 1801. augusztus 15-i levelében megidézett. Az akkori kanti válság az Amphitryonban érett be teljesen: olyan világot mutat itt be, amelyből végképp hiányzik mindenfajta bizonyosság. Ez a tökéletes hiány azonban mégis egyfajta megelégedéssel tölthette el Kleistet: íme az abszolú- tum, amire mindig is vágyott - még ha ez a hiánynak az abszolútuma is.

JEGYZETEK

1

2

3

4

5

6

7

8 9

Josef Kunz A lelenc c. elbeszélést elemezve Kleist gnosztikus kötődésére mutat rá. Josef Kunz: Heinrich von Kleists Novelle ’Der Findling. In: Festschrifi für Ludwig Woljfzum 70. Geburtstag, hg. von Werner Schröder, Neumünster 1962, 341. o.

Lewis és Kleist művei közötti párhuzamokhoz vö. Peter K. Jansen: Monk Lewis und Heinrich von Kleist, in: Kleist-Jahrbuch 1984. 25-54. o.

M. G. Lewis: A szerzetes, Budapest, 2012. Fordította Benkő Krisztián, 41. o. uo. 331. o.

Lewis regénye és A földrengés Chilében között más párhuzamok is megfigyelhetők. Ehhez vö. Peter K. Jansen, 42-48. o.

Lewis: id. mű, 258. o.

Heinrich von Kleist: A lelenc, in: Próza, Kalligram, 2015. 158. o.

Úttörő munkát végzett e téren Jürgen Schröder: Kleists Novelle ’Der Findling, in: Kleist-Jahrbuch 1985. 109-127. o. in: Kleist: Próza, id. kiadás, 86. o.

10 uo. 114. o.

11 uo. 14. o.

75