Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)
Irodalmi parafrázisok - Tasnádi István: Közellenség
7. JELENET GÜNTHER VENCEL GÜNTHER SIEGFRIED GÜNTHER SIEGFRIED GÜNTHER SIEGFRIED GÜNTHER VENCEL SIEGFRIED VENCEL VENCELÉK A várnagy elövezeti a lovakat. Tíz arany a csődörre! A kanca nyer! Siegfried? Húsz arany. Melyikre? Midkettőre és egyikre sem. Micsoda?! Holtverseny. Hülye vagy Siegfried?! Nincs esélyed! Látszik, hogy nem a saját pénzeden játszol! Kinek van itt saját pénze, gyerekek? Röhögnek. A lovak közben beleguggoltak egy-egy lavórba. Na, csapjunk a lovak közé! A várnagy seprűvel végigver a lovak hátán, akik a lavór oldalát fogva megpróbálják elörelendí- teni magukat. Fogadok, hogy fej lesz, Fogadok, hogy írás. Fogadok, hogy nevetés, Fogadok, hogy sírás. Fogadok, hogy harminc, Fogadok, hogy nulla. Fogadok, hogy alszik, Fogadok, hogy hulla. Fogadok, hogy Hágen, Fogadok, hogy Trisztán Fogadok, hogy fröccsnek, Fogadok, hogy tisztán. Fogadok, hogy szűzlány, Fogadok, hogy némber. Fogadok, hogy üzbég, Fogadok, hogy héber. Fogadok, hogy Káin, Fogadok, hogy Ábel. És ha mégis vesztek, Fogadok, hogy más nyer. (1998) 101