Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)

Olvasatok - Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin

5 Herwarth Waiden: Az új festőművészet: expresszionizmus. Ford. Kenessey Sándor. Amicus, Budapest, 1924.

6 I 9 I 8. VII. 13. Hans Máttis-Teutsch aláírás található a vendégkönyvben. Sturm Archiv, Staatsbibliothek Berlin.

7 Bajkay Éva: A berlini Sturm vonzásában. In Szabó, i.m. 83-96. p.

8 A Der Sturm-ban publikált pl. Tömörkény István (I. 1910. 7.); Kosztolányi Dezső (I. 1910. 24. V. 1914. 17-18, 19-20, 21-22. VI. 1916.3-4,9-10,

I I -12.); Móricz Zsigmond (V. 1914. 23-24.) stb., Illés Ilona: Modern irodalmunk németországi népszerűsítője: Stefan Klein. PIM Évkönyv, Budapest, 1962. 173-186. p.

9 Berliner Begegnungen. Ausländische Künstler in Berlin 1918 bis 1933. Dietz Verlag, Berlin, 1987

10 Kratochwill Mimi: Czóbel Béla (1883-1978) élete és művészete. Magyar Képek, Veszprém - Budapest, 2001, Majoros Vanília Valéria: Tihanyi Lajos írásai és dokumentumok. Monument-Art, Budapest, 2002; uő: Tihanyi Lajos a művész és művészete. Monument-Art, Budapest, 2004

11 Női fej, Masnis kislány, Kislány kalitkával. Lásd Magyar graf ka külföldön. Németország 1919-1933. Békéscsaba - Budapest, MNG, 1989. 34-35. p.

12 Bajkay Éva: A magyar avantgárd litografált sorozatai az 1920-as években Közép-Európában. In Modem magyar litográfia 1890-1930. Miskolci Galéria, Miskolc, 1998. 136-137.

13 Ich und die Stadt. Mensch und Gross-stadt in der deutschen Kunst des 20. Jahrhunderts. Berlinische Galerie, 1987, 268-269. p.

14 Forgács Éva: Der Konstruktivismus von Ernő Kállai. In Wechselwirkungen: ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik. (Hrsg.: Hubertus Gassner) Jonas, Marburg, 1986, 158-162. p.; Kállai Ernő: Veszélyes csillagzat alatt. (Szerk. Forgács Éva) Corvina, Budapest, 1981.

15 Passuth Krisztina: Tranzit. Budapest, 1996. I I 1-122. p.

16 Berlini közvetítéssel alakult például a magyar-belga avantgárd kapcsolata. Lásd Avant-garde hongroise 1915-1925. BBL Brepols, Brüsszel, 1999.

17 Kállai, Ernst: Vision und Formgesetz. Aufsätze über Kunst und Künstler 1921-1933. Hrsg.: Tanja Frank. Leipzig-Weimar, 1986, Gustav Kiepenheuer Bücherei 73.; Ernst Kállai: Gesammelte Werke / Összegyűjtött írások 4. Argumentum - MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2003.199-202. p.

BOTKA FERENC: DÉRY TIBOR ÉS BERLIN

A németet anyanyelvi szinten beszélő Déry Tibor az 1920-ban megjelent Dada-Almanachon keresztül ismerte meg a húszas évek Berlinjének avantgárd kezdeményezéseit. Az „almanachot" forgatva az irányzatnak elsősorban az a törekvése ragadja meg, hogy „mozdulatlan”, ám „égő, objektív tükre akar (...) lenni az össze-vissza mindenségnek; hogy ennek a torz, összefüggéstelen képeit pontosan, hamisítatlanul vetíthesse a megriadt szemek elé”.1 Új élményéről terjedelmes tanulmányt ír a magyar irodalom vezető folyóiratában, a Nyugatban. A Dada által felvetett művészi megoldások azonban a tanulmány befejezése után sem hagyták nyugodni. Mögötte a vesztes forradalom, fehér különítményesek terrorakciói, amelyeknek személyesen is tanúja volt, idegeiben

1 06