Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Bevezetés
Prőhle Gergely Nem üvegházi növény Ritkán adatik meg egy múzeum történetében az, hogy átfogóan tudjon foglalkozni egy nagy életművel. Arany János születésének 200. évfordulója a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) számára megteremtette ezt az lehetőséget. Az Arany János Emlékbizottság támogatása az irodalomtörténeti kutatás és az irodalmi muzeologia előtt olyan új távlatot nyitott, ami nemcsak tapasztalt és ifjabb kutatóknak, muzeológusoknak tette lehetővé az igényes, valóban kompromisszumok nélküli munkát, hanem pedagógusok, műkedvelő irodalmárok, érdeklődők sokaságát vonta közelebb Arany János világához. Ez a katalógus és az emlékévben létrejött könyvsorozat ennek a munkának a részleges lenyomata, nem a teljességre törekedve, ugyanakkor világosan jelezve a kutatás, a gondolkodás, a közönség megszólításának legfontosabb irányait. Amikor 2017. március 2-án Nagyszalontán elindult az Arany János-emlékév, még nem tudhattuk, csak bízhattunk benne, hogy képesek leszünk az ünnepelthez méltó módon megemlékezni születésének 200. évfordulójáról. „Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk!” - mondhattuk József Attilával, s lépteink bizonytalansága talán leginkább a korábbi hasonló emlékévek ellentmondásos tapasztalataival volt magyarázható. Hogy lehet egy, a magyar kultúrhistória számára meghatározó, szállóigévé vált soraival nemzedékek gondolkodását, nyelvi kultúráját alakító személyiség jelentőségét a 21. század tudományos és társadalmi igényeinek megfelelően megragadni? Hogy tudjuk megszabadítani alakját a hamis sztereotípiáktól, bemutatni nagyon is összetett, korának politikai viszonyaival viaskodó, ugyanakkor konszolidációra törekvő személyiségét, emberi kapcsolatainak sokrétűségét, sokszor tragikumát? És legfőképpen: hogyan tudjuk ezt a lenyűgöző életművet, a költemények szépségét közel hozni a látogatókhoz, különösen is a gyerekekhez, fiatalokhoz? Köszönet illeti mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben Nagyszalontán, Nagykőrösön, Budapesten vagy az ország bármely múzeumában, tudományos műhelyében - gyakran igen mostoha körülmények között - kutatták Arany János életművét, ápolták emlékét. Az ő tevékenységükre építve, azt rendszerbe foglalva lehettek a 2017-es év kora nyarán „csellengésünkből” határozott léptek, ölthetett testet az emlékév, s benne a Petőfi Irodalmi Múzeum programja. Az Emlékbizottság megalakulását követően a tudományos világ, a művészeti, az irodalmi élet, a közgyűjtemények és a közoktatás, valamint a legkülönbözőbb polgári kezdeményezések elindítóinak olyan lelkesedése s minden önzést félretevő összefogása volt tapasztalható, ami hamar kirajzolta annak lehetőségét, hogy az emlékév ne pusztán egy gyorsan múló eseménysorozat, hanem a tudomány és a művészetek számára tartós eredményeket hozó, az egész nemzeti közösséget megszólító élménnyé váljon. Könyvek, kiállítások, a társművészeteket megszólító pályázatok, helyi 8
