Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
elvesztek, miközben sejtjük, hogy két drámát is írt.'3 Versszerző tehetsége a közös szórako- zást-szórakoztatást is kiszolgálja szűk baráti, rokoni, ismeretségi körben. Ők szolgáltatnak értékes adatokat a majdani életrajzírók, az irodalomtörténet számára.14 A „kisnótárius”, a szerény fizetést15 húzó segédjegyző feladatai közé tartozott a lábasjószágok adásvételének ellenjegyzése (kát.42). „Ez az én életköröm oly prózai valami, hogy sokszor hétszámra se tudok kibontakozni a prózai hangulatból. Hiába! Költőnek függetlennek kell lenni a Liptákné tyúkjaitól" - írja barátjának.16 A visszaemlékezések szerint Arany, a „hallgatni ember”17 jól kezeli a hivatallal járó feszültségeket, humorral oldja A fülemile világának kicsinyes perpatvarait. Jegyzői pályájának legismertebb fordulata az 1847-es szalontai tűzvész nyomán fellépő katasztrófahelyzet kiváló kezelése. A heroikus mentési erőfeszítések ellenére 2400 épület ég le, nyolcszáz család lesz hajléktalan, élelem nélkül tengődik a lakosság. Arany gyűjtést indít, és királyi kölcsönt szerez, aminek nyomán Nagyszalonta belvárosa újjáépül. Szélesebb utak, cseréptetők, polgáriasabb város fogadja az évtized végére az odalátogatót. A jegyzői feladatok segítik hozzá egy nagyobb utazáshoz, amit a kiállításon az európai útikönyvek egyik legkeresettebb illusztrátorának a bécsi pályaudvarról (kát.43) készített metszete jelez. 1843-ban, 26 évesen megy először Pestre és Bécsbe egy peres ügyben, harmadmagával, az út pontos részletei a költségjegyzékéből rekonstruálhatók.18 Szemhatárának tágulását, ambícióinak kibontakozását megerősíti egy váratlan barátság. Szilágyi István, az iskola új rektora mint nőtlen ember rendszeresen Aranyéknál ebédel. A klasszikus és kortárs irodalmat forgató, világlátott ember hordja, sőt „tukmálja” a könyveket Aranyra. Nem pusztán műveltségével, véleményével orientál, de gyakorlati eszközökkel is segíti az európai irodalomban való tájékozódását: „angol nyelvtant hagyott nálam, melly nyelvet akkor ő sem értett, curiosum gyanánt. S én addig forgatám ez utóbbit, addig nevettem az olvasás bizarrságain, addig törtem Hamlet magánbeszédét, melly- nek az angol nyelvtanból sem szabad hiányzani, hogy kedvet kaptam a német Shakespearet összenézni az eredetivel. A munka nehéz, de annál ingerlőbb vala”.19 Szilágyi megszerzi Byron műveit (kát. 44), sőt egész angol regényfolyamokat vásárol Aranynak.20 Hogy milyen mély hatást tesz a költőre például a Don Juan tanulmányozása, azt fordításpróbája, Az új görög dalnok (kát. 45) jelzi. Az olvasmányélmény mélységét jelzi alig hat évvel később a Bolond Istóknak a magyar irodalomban eddig ismeretlen, ironikus hangvétele - Byron Arany verses regényének újszerű műfajához ad inspirációt. Kát. 47. 88
