Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

szerkesztett lapot, de a Koszorúban 1864-ben közzétett Műviszonyaink. És a magyarországi Műegylet című Keleti Károly-tanulmánynak a közönség művelődését serkentő, ízlésére hatni kívánó gondolatai bizonyára számára sem veszítették el érvényüket: „buzgólkodva [haladjunk] a lehető legjobb és legnemesebb után, mit társadalmi téren komoly méltósággal a tudomány, élvezetes költőiséggel a művészet hirdet.”139

1 Lásd az alábbi írások szobrokra vonatkozó részleteit: Schauschek Árpád. Arany János és a képzőművészet. Rajzoktatás. 1917, 75-81; Szana Tamás. Izsó Miklós élete és munkál, Bp., Athenaeum, 1897; Soltészné Szilárd Kató, Arany János a magyar képzőművészet tükrében. Budapesti Szemle, 1935, 236. köt., 686-688. sz., 49-85; HAsz-Fehér Katalin.,Szemed. hiszem, hogy híven fölleli': Az Arany-ábrázolások jelentéséről, Forrás, 2017/3, 4-27; Wagner István, Százhúsz esztendő Arany-arca, Korunk. 1976/6, 788-795.

2 Arany 1862-ben ült modellt Izsó Miklósnak, az ekkor elkészült mellszobornak több öntvénye is fellelhető. Eredeti, jelzett gipsz-példányát jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria őrzi (Itsz. 75.94). (A szobor egyik gipszpéldánya a nagyszalontai Csonka toronyban, az Arany János múzeumban található, Itsz. 131.1958. IV. 26.) Izsó az előbbi nyomán, 22 év múlva, kisebb változtatásokkal márványszobrot is faragott Aranyról, ez a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában van (Itsz. nélkül).

3 Arany János Gyulai Pálnak, Nagykőrös, 1855. június 7. = AJÖM XVI, 557-558.

4 Szilagyi Márton, Mi vagyok én? Arany János költészete, Bp., Kalligram, 2017.160-161.

5 KovAcs Gábor, A bolondság nyelve: Arany János: Bolond Istók, előadásszöveg, <http://magyartanarok.fw.hu/ Kovacs_Gabor_Bolond_lstok.html>

6 Arany neve nem szerepel az adakozók között. A síremlék - egy geometriai elemekből összeállított öntöttvas gúla - megrajzolt tervét, elkészülésének történetét, az adakozók nevének feltüntetésével Beregszászi professzor évekkel később könyvben tette közzé. Vő. Beregszászi Pál, Csokonai Vitéz Mihály síremléke, Debrecen, saját kiad., 1860. A Csokonai-síremlék állításának történetét részletesen lásd Lakner Lajos, Az Árkádia-pör fogságában:

A debreceni Csokonai-kultusz. Debrecen, Déri Múzeum. 2014,154,160.

7Vö. Uo„ 190.

8 Lakner, I. m„ 139.154.

9 SArvAri Pál. A rajzolás mesterségének kezdete, I. kötet, a 10 rézbe metszett táblát rajzolta Lumnitzer György János, rézbe metszette Beregszászi Péter, Debrecen, 1804; Uő, A rajzolás mesterségének kezdete. II. kötet, rajzolta és metszette Beregszászi Péter, Debrecen, 1807.

10 Vö. Kazinczy Ferenc Sárvári Pálnak, Érsemlyén, 1806. január 24. = Kazinczy Ferenc Levelezése: XXIV. kötet (3. Pótkötet), s. a. r. OrbAn László, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013 (Kazinczy Ferenc művei: Harmadik osztály: Levelezés: Kritikai kiadás), 59-60. Sárvári az 1807-es rajzkönyvben ki is tért mind Winckelmannra, mind Montfauconra.

’’Voinovich Géza .Arany János életrajza, I—III. kötet. Bp., MTA, 1929-1938,1. 40.

12 A' szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete: Tanitványi számára készítette Beregszászi Pál,

XII. Réztáblákkal, Debrecen, Tóth Ferenc, 1823.

13 Arany életében nem jelent meg nyomtatásban, két variánsa maradt fenn. Az egyik variáns Széptani előismeretek, a másik Széptani jegyzetek néven ismeretes. Lásd AJÖM X, 632-633; Arany János, Széptani jegyzetek (Arany János kézírása) = Uo„ 532-565; Uő, Széptani előismeretek (idegen kéz másolata) = Uo„ 635-661.

14 Arany, Széptani jegyzetek, i. m„ 634.

15 Vö. Uo„ 632-633.

16 A dolgozat alábbi, a képzőművészetekre vonatkozó tartalmi kivonatolása a Széptani előismeretek és a Széptani jegyzetek anyagát egységes tartalmú szövegként kezeli, vegyesen idézi.

17 Arany, Széptani előismeretek, i. m., 637.

18 Vő. SArvAri, A rajzolás mesterségének kezdete, i. m„ II. 4.

19 Arany, Széptani jegyzetek, i. m.. 642.

20 Uo„ 650.

21 Vö. Purgstaller József, Szépészet azaz Aesthetica elemző módszer szerint. Pest, Hartleben. 1852, 28.

22 Tömöri Anasztáz Arany Jánosnak, Pest, 1858. április 2. = AJÖM XVII, 175.

23 Arany János Ercsey Sándornak, Nagykörös, 1858. október 29. = Uo„ 240.

414