Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
24 A szobor jelenleg a nagyszalontai Csonka toronyban, az Arany János múzeumban található. Ltsz.: 216.1958. IV. 26. A Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti és Relikviatára is őrzi két példányát, ltsz. 58.525.1, 58.5291. 25 Czélkuti Züllich Vörösmarty-büsztje az Arany család birtokából szintén a nagyszalontai Csonka toronyban álló Arany János-kiállításra került. Ltsz.: 217.1958. IV. 26. A darab jelenleg lappang. Fém öntvényéből a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára is rendelkezik két példánnyal. Ltsz.58.494.1. és 76.32.1. 26 Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös,1856. december 10. = AJÖM XVI. 780. 27 Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös,1857. március 12. = AJÖM XVII, 39. 28 Vő. Praznovszky Mihály, A beolvasztott kegyelet: Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobra = Kegyelet és irodalom: Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp., PIM, 1997 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei, 7) 123-129. 29 Koszorú, 1864. október 25., 407. = AJÖM XII, 162. 30 Az egylet részvények kibocsátásával képzőművészeti kiállításokat rendezett, müveket árusított, festményeket sorsolt ki a részvényesek között, ezekről műlapokat nyomatott, sokszorosított szoboröntvényeket készíttetett. Vezetői és tagjai arisztokraták, tehetős kereskedők, polgárok. Lásd Szvoboda Dománszky Gabriella, A Pesti Műegylet története, Budapesti Negyed, 2001/32-33, 65; Uö.A Pesti Műegylet története: A képzőművészeti nyilvánosság kezdetei a XIX. században Pest-Budán, h. n. [Miskolc], Miskolci Egyetem. 2007,152-153. 31 Vö. Szvoboda Dománszky. A Pesti Müegylet története, i. m.. 155-156. 32 A Koszorúban közzétett társulati kiállítások műveit méltató írások bekerültek az Arany János kritikai kiadás szövegei közé is (AJÖM XII), ezért ezeket említésük során gyakran Arany szövegeiként kezelem. Egy részüket vélhetően Arany írta, de ha olykor például Keleti Károly áll szerzőként a cikkek mögött, akkor sem kétséges, hogy a költő az írások tartalmát ismerte és azokkal egyet értett, hiszen a szerkesztést kevés kivétellel kizárólag ő maga végezte. Arany szerzőségére vonatkozólag lásd AJÖM XII, 350-358. 33 A kép Arany nevének feltüntetése nélkül, Arckép címmel a műegylet 46. kiállításán a 13. sorszám alatt szerepelt, vö. Szvoboda Dománszky, A Pesti Műegylet története, i. m., 179-180, 403. 34 Jo„ 378-465. Nincs adatunk róla, de valószínűsíthetjük, hogy Arany - bár 1860-ban költözött csak Pestre - egyszer-egyszer látogatója lehetett a belvárosi Pesti Műegylet híres tárlatainak, így elképzelhető, hogy az itt felsorolt többi szobrot is láthatta. 35 Vö. Kovalovszky Márta, .Bronzba öntött halhatatlan': A historizmus emlékszobrászata = A historizmus művészete Magyarországon, szerk. Zádor Anna, Bp„ Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete, 1993, 80. 38Goda Gertrud, Izsó Miklós, Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1993,12. 37 Uo„ 5-6; Izsó Miklós Levelei, s. a. r. Soös Gyula, Bp„ Múzeumok Központi Propaganda Irodája. 1958 (Magyar Művészek Levelei, 1), 108. A bécsi műegyetemisták az MTA alapítói között is szerepeltek 500 pengőforinttal. MTA Könyvtár Információs Központ Kézirattár (a továbbiakban: MTA KIK Kt), Történi. 2-rét 248. 38 Izsó Miklós Szily Kálmánnak, München, 1860. november 15., MTA KIK Kt, Jelzet Ms. 4749/106-128. = Izsó, I. m„ 33. 39 Arany az úgynevezett irodalmi Deák-párt köréhez tartozott, ahol Csengery, Kemény és Gyulai mellett tagok és barátok voltak Tompa Mihály, Lévay József, Erdélyi János, Szász Károly, Pákh Albert, akik közül többükkel levélben cserélték ki nézeteiket. Vö. Sarai Szabó Katalin, Az irodalmi Deák-párt és a .protestáns etika' = .Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!’ Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai, szerk. Cieger András, Bp„ MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Universitas, 2017, 289-290. 40 Az Úri utca, ma Petőfi Sándor utca 3. sz. ház 1833 és 1865 között volt az akadémia székhelye. 4' Szépirodalmi Figyelő, 1860/5 = AJÖM XII, 9. A szobor ma is az MTA-n található (ltsz. MTA 107). AJÖM XII, 363. 42 Izsó Miklós Sina Simonnak, 1861 őszén = Izsó, /. m„ 45. 43 Uo„ 45, Szana, I. m„ 43, 44. 44 Izsó, I. m„ 130. Szemben Soós januári kiállítási időpontot közlő adatával, a szobor csak június 18-án került ki a Műegylet tárlatára, januárban Izsótól egy másik, a Juhász című munka volt látható. (A Juhász 1861 májusától 1862. április 27-ig folyamatosan a kiállításon szerepelt.) Vö. Szvoboda Dománszky, A Pesti Műegylet története, i. m„ 479-501, 504. 45 Kovalovszky Márta, Emlékműszobrászat = Művészet Magyarországon: Katalógus, szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György, Bp„ Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoport, 1981, 42-43. 46 Idézi: Szvoboda Dománszky, A Pesti Műegylet története, i. m„ 207. 47 Izsó Miklós Bosnyák Lászlónak, Pest, 1862. augusztus 21. = Izsó, I. m„ 52. 48 Vö. Izsó Miklós Gschwindt Mihálynak, München, 1861. október 26. = Uo„ 45; Válasz Gschwindt úr a .Sürgöny' 189-iki számában megjelent nyilatkozatára. Pesti Napló, 1862. szeptember 2. = Uo„ 52-54; Pesti Napló, 1863, május 28., 120. 49 Koszorú. 1863. május 31., 526. = AJÖM XII, 112. 415
