Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Ki nékem álmaimban Gyakorta megjelensz, Korán elhunyt barátom, Van é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? A költemény szavaira rímelve a következő, teljes oldalt betöltő rajzon Izsó Miklós egészalakos köztéri Petőfi-szobrának terve látható.,10Az ehhez fűzött kommentárból megtudhatjuk, Reményi Ede Arany Jánosnak dedikált portréja, 1860 előtt hogy Izsó a tervezett szoborhoz több vázlatot is készített, amelyek közül a szoborbizottság ezt találta a legsikerültebbnek, megállapítva, hogy „mindenfelől tekintve egyaránt szabatos és művészien szép alakokat mutat; s ez elönynyel fog birni a debreczeni Csokonay-szobor fölött; ok van hinni, hogy egészben véve még annál is sikerültebb - s Így a legszebb magyar szobor lesz.”111 A szöveg a továbbiakban összefoglalja a Petőfi-szoborügy eddigi történetét: Reményi Ede, művészi kőrútjaiban, néhány évvel ezelőtt pendítette meg az eszmét, számos hangversenye jövedelmét áldozta reá, a mellett a gyűjtés más oldalon is folyt - s hiszszük - foly még s Így az országban senkitől nem volt s nincs elzárva az alkalom legnépszerűbb költőnk e szép és méltó emlékéhez járulni. [...] Közohajtás s a bizottság czélja is az volt, hogy a szobor a költő születésének 50-edik évfordulójára készüljön el.112 A „néhány évvel” ezelőtt megpendített ötlet ekkorra már tizenhárom esztendős múltra tekinthet vissza, a magyarázat pedig, hogy miért is csúszik a megvalósulás, két okot említ; a pénzhiányt és Pest városának építészeti-rendezési tervét. Az indoklás lényegében helytálló, ám arra nem tesz utalást, hogy a szoborállítás késedelmességének oka legalább annyira keresendő politikai, kultúrpolitikai okokban, mint pénzhiányban. Soós Gyula a Petőfi-szobor történetét összefoglaló tanulmányában körüljárja a késlekedés okait, részletezve a felállításig terjedő huszonkét év eseményeit,113 Kerényi Ferenc a témát a Petőfi-kultusz felől közelíti meg,"4 Szabad György pedig a nemzet függetlenségre vágyó törekvéseinek megnyilvánulásaként tekint Reményi olykor hazafias tüntetésekbe torkolló, közadakozásra felszólító országos hegedűkoncertjeire."5 A Petőfi-szoborügy e dolgozat 408
