Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

Miklósnak írott alábbi levele is a díszítésre szánt szobrok egyikével kapcsolatos, s azért érdekes különösen, mivel Arany ifjúkori szobrász-ideáljának, Ferenczy Istvánnak egyik alkotására vonatkozik. A költő szakvéleményt kér Izsótól a mester Rimaszombatban található Kazinczy-szobráról, amely örökség gyanánt Ferenczy József lelkésznek, a szobrász testvérének birtokában van:

Az Akadémia tanácsának közelebbi ülésében dr. Ferenczy József úrnak azon ajánlata olvastatott fel, hogy néh. bátyja: Ferenczy István által készült márvány mellszobrát Kazinczynak, mely most Rimaszombaton hever, szívesen átengedi a Széphalmon épült Kazinczy-Mausoleum díszítésére addig, míg azt az Akadémia által készíttetni szándékolt szoborral fel lehet cserélni, - azon túl pedig a Ferenczy-féle szobor a sárospataki főiskolának fogván adatni.

Az Igazgatóság, mielőtt a szobor elfogadása iránt nyilatkoznék, óhajtaná annak ismerni mind műbecsét, mind pedig méreteit, azaz nagyságát: s miután Kegyed valószínűleg ismeri e szobrot, fölkéri általam: szíveskedjék pár sorban tudósítani, alkalmas-e a szobor, hogy habár ideiglenesen is, a Mausoleumban feléllíttassék?103

Izsó Miklós válasza sajnálatos módon, nem ismeretes. Aranynak a levélben feltett kérdése, hogy tudniillik „alkalmas-e a szobor” felállításra, és hogy „műbecse” milyen, korántsem Ferenczy, a legendás mester szakmai-művészi kompetenciája iránti kétséget jelzi, inkább azt feszegeti, hogy a műteremben fennmaradt mű milyen készültségi fokú és milyen méretű lehet. A szóban forgó szobor - ez Arany előtt is ismert - a Kazinczy-mellszobor harmadik példánya, s félő, hogy befejezetlen.104Arany azért érdeklődött a mű iránt Izsótól, mivel tudta, hogy tanítványként és segédként dolgozott a mester műtermében, akinek segítségére volt szobrai faragásában is.105 A Ferenczy öccse által felajánlott márvány Kazinczy-mellszobor kisebb viszontagságok után csakugyan az akadémiához került; s befejezése valóban Izsó Miklós keze munkáját dicséri. Mivel azonban a mű 1873 decemberében még mindig nem érkezett meg,106az akadémia kénytelen volt a palotaépületben található, Marschalkó János által befejezett saját Ferenczy-féle Kazinczy-szobrát a széphalmi mauzóleumba szállíttatni. A büszt végül ott maradt, ma is az Emlékcsarnokban áll, az MTA pedig a később megérkezett Izsó-féle példányt szerepelteti kiállításain.'07

Arany János, Reményi Ede, Izsó Miklós és a Duna-parti Petőfi-emlékszobor

Az 1873-as esztendő, amelyben - Arany hivatali közreműködésének108 is köszönhetően - a széphalmi Kazinczy Emlékcsarnok végső munkálatai zajlottak, más, országosan nagyobb hírű eseményt is hozott. A nemzet ez év januárjában ünnepelte Petőfi születésének ötvenedik évfordulóját. A Vasárnapi Újságban Gyulai Pál és Salamon Ferenc méltatta a költő pályáját, a lap közzétette élete fontos állomásainak, helyszíneinek ábrázolásait, valamint Arany János Emlények című, Petőfi emlékezete alcímmel ellátott 1851-es költeményét.109 A vers közismert első sorai:

407