Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
a szobor létrehozásának megpendítői és eszközlői nemes buzgalmát, kik ily mű életre segítése által kétszeresen tisztelik meg a művészetet: a múltban és jelenben. Midőn tehát e fényképi ábrázolásokat az Akadémia saját kézirattárába tétetni s ott megőriztetni elhatározá, egyszersmind engem, alulírtat bízott meg, hogy jegyzőkönyvileg is kifejezett köszönetét a becses küldeményekért az Emlékkert Társulatnak és Tekint. Úrnak mint elnök-nek levélben is fejezném ki.98 Arany levelének - bár magasztalja az ötletgazda Debrecent, s a „kétszeres megtisztelés” fordulatban elismerőleg utal a dicsőítés alanyára, Csokonaira is a szobrász erényeit méltató, illetve a hazai szobrászművészet előrehaladását, a művészet nagyra tartását említő részletei a leghangsúlyosabbak. A költő szavai a megszületőben lévő hazai emlékműszobrászatot üdvözlik. Az írásba foglalt vélemény, miszerint az akadémikusok „méltánylással szemlélték a gyönyörűen megfogalmazott művet", a Társulat számára megnyugtató lehetett; 1870-ben elkészülhetett a szobor. Felállítására, ünnepélyes átadására azonban, szükséges pénzforrás hiányában, csupán 1871-ben került sor. 1871. október 2-án Arany mint akadémiai főtitkár levélben értesítette az Emlékkert Társulatot, miszerint a Debrecenben, október 22-ére tervezett ünnepélyes szoboravatáson az Akadémia részéről Pulszky Ferenc, Gyulai Pál és Szász Károly fognak részt venni.99 Zrínyi Miklós és Kazinczy mellszobra az akadémián A kiegyezést követően már lehetőség nyílt arra, hogy az állam is finanszírozza neves személyiségekről készült szobrok megvásárlását. Eötvös József közoktatásügyi miniszter egy tervbe vett Nemzeti Panteon létrehozásának reményében több portrémegrendelést is juttatott Izsó Miklósnak. A művész még 1869 előtt kezdte el mintázni Zrínyi Miklós és Werbőczy István mellszobrát - világlik ki Izsó Hoffmann Alfrédnak Rómából, 1869 januárjában írott leveléből: „Czélom volt, hogy Zrínyi és Werbőczy mellképeit itt végzem be, késtem még eddig, itt-e vagy Pesten fogom bevégezni, mégis kérem Székely barátunkat Zrínyi elküldésére.” 100Ahogyan Arany 1870. május 28-i főtitkári jelentésében olvasható, a minisztérium meg is vásárolta az 1869-ben befejezett Zrínyi-mellszobrot, és a Magyar Tudományos Akadémia épületében helyezte el: „A kézirat- és éremtár is gyarapodott ajándékokkal. [... A] m. k. közoktatási minisztérium, a Könyvtár díszítésére, Izsó »Zrínyi a költő« szobrát szíveskedett megküldeni.”101 Az akadémiai termek berendezése, festményekkel, szobrokkal, domborművekkel való díszítése évtizedeken át, 1865-től egészen az 1890-es évekig zajlott. 1871-ben szakértői bizottság kezdeményezte, hogy az akadémia heti üléstermében Ligeti Antal tájképei mellé szobrokat helyezzenek el: Ferenczy István márvány mellszobrát Kazinczy Ferencről, Hans Gasser mintája után Izsó Miklós márvány büsztjét Széchenyi Istvánról, és Izsó Miklós Zrínyi Miklós költő-hadvezért ábrázoló arany patinás gipsz mellszobrát.102 Annak ellenére, hogy rendre nem Izsó nyerte el az általa is megpályázott köztéri emlék- műszobor-megrendeléseket (Széchenyi Istvánét, Eötvös Józsefét), látható, hogy művészete az akadémia belső tereiben méltó módon volt reprezentálva. Arany János 1873-ban Izsó 406
