Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Izsó Mikós debreceni Csokonai Vitéz Mihály- szobrának gipsz mintája, 1868 Arany titoknoki irodája 1865 márciusától az új palotába költözött, s az ettől kezdődő közel tíz esztendőben a költő és a szobrász hivatalos ügyekben is kapcsolatba került egymással. Arany titkári, majd főtitkári feladatai közé tartozott többek között az ülések megszervezése, jegyzőkönyvezése, pályázatok bonyolítása, az akadémiai kiadványok, iratok megszerkesztése, a tudományszervezés szerteágazó munkája,87az intézmény teljes levelezésének intézése, amely olykor az épület ügyeit, bérbeadását, sőt, díszítését is érintette. Az akadémia (valamint a Kisfaludy Társaság, melynek tagsága részben, irodáik helyszíne teljességgel ugyanaz volt) szerepet vállalt ugyanakkor emlékoszlopok, emlékszobrok állításának véleményezésében, valamint az ezek köré szervezett akadémiai szereplések megszervezésében is, melynek teendőit, esetenként az akadémia elnökével való egyeztetés után, szintén Aranynak kellett végeznie.88 Izsó Debrecenben felállítandó Csokonai emlékszobrának ügye az 1860-as években Arany számára hivatalos teendővé is vált. A debreceni Csokonai-emlékszobor „Csokonait tűzték elém példányul, kit igen szerettem s Kovács Józsefet, kinek bámultam rímeit” - írta debreceni kollégiumi éveire emlékezve Arany Gyulainak 1855-ben, a fentebb már idézett önéletrajzi levélben.89 Az 1860-as évek közepén ugyan már három Csokonai-emlék is volt Debrecenben, de Ferenczy István Csokonai-mellszobra nem nyílt téren, hanem a Kollégium épületében állt, a síremlék-gúla a Hatvani utcai temetőben volt, egy emléktáblát pedig lakóháza falán helyeztek el -, tehát köztéri emlékszobor nem létezett. Nem csak Debrecenben, de az országban sem állt - nem állhatott - ekkor még nagyszabású emlékmű, egyet kivéve.90 így Arany 1862 nyarán vélhetően örömmel tette közzé Szépirodalmi Figyelőjében az alábbi hírt: „Debrecenben [...] mintegy 15000 ft tőkével zenede alapult; az emlékkert társulat is engedélyt nyert sorsjátékra. [...] Az emlékkertben állítandó szobrok közt hihetően a Csokonaié lesz az első.”91 A szöveg nem említi, ki lesz a szobor készítője. Alig egy hónappal a rövid hír megjelenése után Arany heteken át modellt ült Izsónak, aki mellszobrát mintázta, tőle tehát a költő valamivel többet megtudhatott az aktuális tervekről - amennyiben Izsó szerepe akkorra egyáltalán körvonalazódott a debreceniek előtt. Annyi bizonyos, hogy az 1861-ben megalakult debreceni Emlékkert Társulat - élén annak W«JIk. Ocmdy ü Rjy 6S0R8H&I 1 01 HA LY (Izsó M-lól Debreczenben) 404
