Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
erősödik fel számottevően. Ez, ahogyan Kovalovszky Márta leszögezi, „a hivatalos Magyar- ország toleranciájának növekvő mértékét jelzi”.35 Czélkuti Züllich Petőfiről és Vörösmartyról készített fém büsztjén kívül Aranynak egy gipszöntvény is volt a birtokában: Izsó Miklós 1862-ben róla mintázott mellszobra. Arany és Izsó Ferenczy István nevét a költő a legnagyobb tisztelet hangján említette különféle műfajú írásaiban. Bár debreceni kollégistaként pillanatnyi fellángolást követően végképp letett arról, hogy maga is a szobrász pályára lépjen - s így talán majd Ferenczy tanítványa lehessen -, honnan is sejthette volna, hogy a jövőben olyan szobrászművésszel hozza majd össze sorsa, akinek ez utóbbi, valamint a szobrászbabérok is megadatnak? A művész: Izsó Miklós. Izsó ifjan részt vett a szabadságharcban, majd Világos után bujdosni kényszerült. Rimaszombatba kerülve egy kőfaragónál dolgozott és a városi rajziskolában tanult, 1853-tól pedig az ott élő Ferenczy István fogadta tanítványává. Műhelyében tanulta meg a mesterség alapvető fogásait, idővel a Ferenczytől megrendelt szobrok kivitelezésén is dolgozott. Három év elteltével mesterétől igazoló iratot vehetett át, amelyen ez állt: „Bizonyítvány. Alul írt, bizonyítom, hogy D.Horváthi születés Isó Miklós úr 1853 Mártius hó 16ától 1856 év Mártius hóig és így három egész éveken át nálam a képfaragást gyakorlottá, s mint ügyes és szorgalmas embert ajánlom a Művészet pártfogóinak kegyeibe. Kelt Rimaszombath 1856 Május 3-án Ferenczy István képfaragó”.36 Pestre érkezve díszítőszobrász munkákból tartotta el magát. 1858-tól a bécsi Akadémián, majd az ottani magyar műegyetemisták által létrehozott Krajcáros Egylet ösztöndíjának köszönhetően a Müncheni Művészeti Akadémián képezte magát tovább.37 Itt faragta márványba 1860 őszén - bécsi mestere, Hans Gasser modell után mintázott gipsze alapján -, Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrát, amelyet egy jókora ládába csomagolva elküldött a Magyar Tudományos Akadémia címére a bécsi műegyetemisták ajándékaként, akik a márvány költségeit fedezték. Pár nap múlva a bécsi tanulmányait ez idő tájt befejezett, ifjú támogatójának, Szily Kálmánnak Pestre írt levelében részletesen kitért arra, miként kell majd itthon művét a ládából óvatosan kiemelni: Mire levelem olvasod, ugyhiszem, hogy a Széchenyi-szobor is megérkezik [...], figyelmeztetlek a fölbontásnál ezekre: legelőször az első lapból a vastekercseket [ti. a csavarokat] kiszedni [...), ha ez megtörtént, a szénát, mit én biztosítéki tekintetből használtam, mellőle kiszedni; aztán a belső erődítményt a mellyéről, hátáról levenni; aztán alulról; Így ha ez megtörtént, vállánál fogva kiemelni; a felbontásnál ütéseket nem használni.38 Arany 1860 őszétől már a fővárosban élt, novembertől nagy ambícióval szerkesztette lapját, a Szépirodalmi Figyelőt. Barátai, akikkel nap mint nap találkozott, s akiknek - Deák Ferenc mellett - Pestre költözését is köszönhette, jórészt a tekintélyes Pesti Napló újságírói köréből kerültek ki, mint Csengery Antal, Kemény Zsigmond vagy Gyulai Pál.39 395
