Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Arany János térképe, tájrajza, térélményei Arany János rajza a Margitszigetről, részlet Arany János térképvázlatát először Debreczeni Ferenc publikálta 1907-ben, aki a nagyszalontai Arany-múzeum kincsei között bukkant rá. A lelet bemutatása lírai, noha a Vasárnapi Újságban megjelenő kis képen a finom részletekből szinte semmi nem volt látható: A rajzot a múzeumban levő könyvei közt találtam, mikor az egyesület megbízásából a költő könyvtára ottani részének ismertetéséhez s az egyes könyvekbe irt széljegyzeteinek sajtó alá rendezéséhez fogtam. Egy összekötött térképcsomóban a »Generalkarte der Europäischen Türkei” czímű vászondarabkákkal összeraggatott mappa hátsó lapján van e rajz, mely Arany László bizonyító szavai szerint „A Margit-sziget, Arany vázlata (1880 körül.)” Az 1877-78. években világhistóriai események színhelye Kelet. Az orosz-török háború dúl. E térképek helyneveinek gyakori aláhúzásai bizonyítják, hogy milyen nagy figyelemmel kísérte a harcok, események folyását az epikus Arany. Ez évek nyarán bizonyára sokszor indult sétára térképpel, újsággal kezében: s így ilyen sétáiban kerülhetett papírra - a kéznél levő háborús mappára - e rajz. De az sem lehetetlen, hogy a »Duna sziget'-jét, melyet többször - s épen ez években utoljára - megénekelt s hol maga is kedvvel töltött pihenő órákat, tényleg meg akarta örökíteni. Úgy, a hogy ő ismerte, azokkal az utakkal, padokkal, a hol járkált, pihent. Keletkezési ideje tehát pontosabban e háború éveire tehető. Most röviden magáról a rajzról. Mondhatni, ezt is csakúgy dédelgette, mint költeményeit. Itt is pontos akart lenni. Szintén térképen két vázlatot is csinál előbb, a mint sétája közben az egyiken először a sziget felső részét veti papírra a »nagyobb romok’-ig; majd a másikon a legalsó rész kivételével már az egészet tünteti fel. Ott az utak, épületek nevével, itt minden felírás nélkül. Az itt közölt végleges rajzot is előbb ceruzával kezdi, majd, mint látható is, tintával írja át s csupán négy nevet hagy úgy, melyek az eredetin még olvashatók: 1. »Felső kikötő”. 2. .Vigadó”. 8. .Vendéglő”. 4. .Fogadó”. Azonkívül színezi is még így a sziget területét halványkékkel, az épületek helyét pirossal. Az utak jelzését (pl. »út a romokhoz" stb.) itt már elhagyja, de, a mi a vázlatokon nincs meg, padokat tüntet fel. Hogy mennyire elbabrált, elszórakozott egy-egy ilyen »munkájával” itt ugyancsak látjuk, a mint az »Ivó kút’-nál a víznek a Dunába való folyását, majd a csónakot az evezővel, a füstölgő gőzhajót, vagy a különböző 343 mrnúlÍHi
