Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
működtetésre alkalmas kiállítás jöjjön létre - a magyartól eltérő szövegű, a külföldi látogató ismereteihez illeszkedő angol változattal, A kényelmet számos pihenőpont, hallgatható szövegek, videók, audioguide és egy események lebonyolítására is alkalmas zárótér szolgálja. A katalógus, a kiállításhoz készült könyvsorozat a térben kibonthatatlan, megjeleníthetetlen szöveges tartalmakkal, adatokkal, kutatási eredményekkel egészíti ki a tárlatot. Ezek a kiadványok egyben olvasókönyvként is szolgálnak - műfaji sokszínűségükkel enyhítik az irodalmi kiállításra oly jellemző feszültséget a térben olvasható, korlátozott mennyiségű idézet, magyarázó-elemző szöveg valamint a rendelkezésükre allo, a tárgyakhoz kapcsolódó háttértudás, szöveguniverzum között. A tárlat belső terei két részre osztottak. A baloldali, szellősen berendezett, megemelt térszínt nyolc, az életműből kiemelt „maszk”, „metaforikus énkép” - mozgásban lévő, homályos körvonalakkal vázolt, vetített alak látványa - köré szerveződik. Az előzetes kutatás egyértelműen igazolta, hogy - szemben a Petőfivel - Arany Jánosnak nem az életrajza, hanem a szövegei, kiemelt művei és azok nyelvi fordulatai (a Toldi, a balladák, az Őszikék) élnek a köztudatban. A fenti „árnyalakok” (Toldi és Bolond Istók, Ágnes asszony és Attila, Akakij Akakijevics és a Bárdköltő, Vojtina Mátyás és a Tamburás öreg úr) imitációk, értelmezhetők - a címnek megfelelően - Arany egy-egy álarcaként is, de nem „személyiségrétegek”, nem használtuk a művek pszichologizáló értelmezéseit. A négy csomópont az utóbbi évtizedek irodalomtudományi kutatásaiban megjelenő új szempontokra, tényekre, megállapításokra épül és egyben az Arany életideje által meghatározott korszak egy-egy általános történeti, irodalmi és képzőművészeti problémakörét járja körül. Ebben a térrészben a szereplőkön - alakokon, történeteken, helyzeteken - keresztül van lehetősége a látogatónak a személyes bekapcsolódásra. A zegzugos felületek tudatosan építenek az egymás mellé kerülő szokatlan műtárgyak, szövegek, a szellemi paradoxonok keltette feszültségre és a néző természetes kíváncsiságára. Igyekeztünk ritkán látható képzőművészeti, történeti műtárgyakat, kéziratokat kiválasztani, a raktárak mélyén megbúvó „kincseket” láthatóvá tenni - a jelen muzeológiai trendjeit, a töredékesség láthatóvá tételét rímeltetni arra a tényre, hogy Arany életművében éppen a töredékek, az életében publikálatlan versek tudományos értékének növekedését figyelhetjük meg. A tárlat női sorsokat bemutató része 31
