Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Márton, Arany János társadalmi státuszának változásai. Alföld, 2015/10, 97. Arany és a nyilvánosság problematikus viszonyát veti fel Korompay H. János esetelemzése: Arany János keresztje: a kitüntetés. Irodalomtörténeti Közlemények, 2012/5, 518-553. 8 Itt a múzeumi kontextushoz való hűség kedvéért a kiállításkatalógus szövegére is hivatkozom: .Költő hazudj, de rajt' ne fogjanak": Arany János emlékkiállítás 2002. október 17. - 2003. április 18.: Katalógus. Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003, 3-5. Részletes kifejtését lásd S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Bp„ Balassi, 2005, 513-571. 9 Praznovszky Mihály, Az irodalmi emlékhely mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye = Tények és legendák, tárgyak és ereklyék, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei, 1), 11. 10 Lásd ehhez Kalla Zsuzsa írását: Irodalmi relikviák, világi ereklyék: A Petőfi-kultusz tárgyai - Tények és legendák..., i. m., 67-91. .Ahogy a szent életében jelen van a csoda mint kivételes jelenség, úgy emeli ki a költőt az alkotás misztériuma a hétköznapi létből egy transzcendens világba. Számos relikviában a mű létrejöttének pillanata - az eviláginak és földöntúlinak metszéspontja - tárgyiasul.' Uo., 72. ” Frazon, I. m.. 39-145. 12 A Petőfi Ház alapításának tágabb kultusztörténeti kontextusát Lakner Lajos tanulmánya világítja meg: Múzeum, Emlékezet, Elbeszélés: A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése = A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 2007 183-193. 13 Uo., 188. 14 Uo. 15 Szilágyi, I. m„ 95. Itt főként a Pestre költözés és onnan való elköltözés dilemmáit érintettük, Novák László viszont pontosan mutat rá arra, hogy a Nagyszalonta-Nagykőrös költözésnél is számba kell vennünk a beilleszkedéssel járó nehézségeket: .Az úri, kisnemesi életmód egyrészről, másrészről pedig a parasztság szerző, önkizsákmányoló munkamorálja határozták meg Nagykőrös társadalmi rétegeinek mentalitását. Arany János, amikor 1851 októberében Nagykőrösre jött tanítani, ilyen társadalmi közegbe csöppent, ami számára idegen volt, Nagyszalonta nem volt ennyire rangos, ‘fényes’ helység, s a paraszti életmód is feudálisabb, közösségibb jellegű volt." Novák László, Arany János és Nagykőrös = Arany János: Tanulmányok, Nagykőrös, Arany János Múzeum, 1982 (Nagykőrösi Arany János Múzeum közleményei, 2), 85-134,114. 16 Kozák László használja e fogalmat az irodalmi kultuszok vonatkozásában: A médiakultusz - Tények és legendák..., i. m., 217-223. E tanulmány nem tekintheti át személyiség és mediális közvetítés viszonyrendszerét. 17 Vő. Zuh Imre, A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum Csonka-toronybeli történetéből = Arany János és családja relikviái: Katalógus, szerk. Ratzky Rita, Thuróczy Gergely, Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009,18-20. ,8 .Másnap komor hangulatban utazott hazafelé egy - Szalonta vezetőiből álló társaság. [...] Beszélgettek a szivükben fakadt óhajról: emléket állítani Aranynak a szülőföldön. De hogyan, miből, mi által? Szél Kálmán vetette fel az eszmét: rendezzenek be a költő emléktárgyaiból egy szobát - legyen ez 'Arany-szoba' és létesítsenek kisdedóvót az e célra megindítandó gyűjtésből s nevezzék el ezt is Arany Jánosról. Szép költői gondolat minda- kettő. Egyfelől összegyűjteni és megőrizni minden apróságot, mi a költőre vonatkozik, másfelől hirdetni emlékét gyermekek által." Debreczeni István, A Nagyszalontai Arany-Emlék-Egyesűlet története. 1882-1912, Nagyszalonta, Kálmán László Könyvnyomdája, 1913, 5. A kutatás során a Debreceni Egyetem könyvtárában fellelhető példányt használtam, melyet Szél Kálmán Móricz Pálnak dedikált 1927. május 20-án. A belső címlapon Szél Kálmán aláírása található, mely arra utal, hogy a személyes használatban levő példányt ajándékozta el később az író-újságírónak. A következőkben szereplő adatok, ha másként nem jelzem, ebből a kiadásból származnak. 19 Uo.. 6. 20 Uo.. 8. 21 Uo., 7. 22 Idézi: Uo.. 12. 23 Gyulai Pál emléktáblaszövege a következő: .Ez úgynevezett csonka torony, melyet Arany János és Petőfi Sándor megénekeltek, Arany László Nagy-Szalonta szülötte és országgyűlési képviselője tervezete szerint és hagyományából ujíttatott meg. Ide helyeztettek egyszersmind őrzés végett Arany János emlékei melyeket a kegyeletes fiú Nagy-Szalonta városának adományozott 1899 augusztus 20-án". 24 Debreczeni, I. m„ 25. 25 Uo.. 80. 26 Előtted a pálya! Arany-út: Az Arany Emlékév 2017 keretében meghirdetett Arany-út játékfüzete, szerk. Patócs Júlia, Nagyszalonta, Arany János Művelődési Egyesület, 2016, 7. 273
