Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
27 A nagyszalontai relikviák teljes listáját lásd Arany János és családja relikviái, i. m., 23-57. passim. 28 NovAk László, A nagykőrösi Arany János Múzeum, Magyar Múzeumok, 2001/4, 40-41. 29 Uo„ 40. 30 NovAk László, Arany János Múzeum, Nagykőrös, Arany János Múzeum, 1989 (Az Arany János Múzeum kiállítási monográfiái, 1), 12-13; NovAk László, A nagykőrösi Arany János Múzeum, i. m„ 40. 31 NovAk, A nagykőrösi Arany János Múzeum..., i. m„ 40. 32 Kiemelendő e múzeumnak még egy sajátossága: a helyi konzervgyártás anyagi támogatással és tartalom- szolgáltatói minőségében is részt vett az intézmény történetében: 1974-ig egy élelmiszertartósítási kiállítás is részét képezte a helytörténeti tárlatnak, 2008-ban pedig egyéves időszaki kiállítás dokumentálta a konzervgyár és -gyártás történetét. NovAk, 2001, 41. A konzervgyártás nagykőrösi történetéhez a 2007-es gyárbezárásig lásd NovAk László: .Hej, Nagykörös Híres Város...!" Nagykőrös Város kismonográfiája. Nagykörös, Arany János Múzeum, 2008 (Az Arany János Múzeum kiállítási monográfiái, 4), 137-138; 153-154. 33 A kiállítás sajátossága, hogy Novák László Ferenc muzeológus 2008-ban kötetben is megírta a tárlatok egymás mellé helyezésének helytörténeti narratíváját: Uo„ passim. 34 NovAk, Arany János Múzeum..., i. m„ 13. 35 I/O., 65-89. 3BUo„ 70. 37 l/o., 75. 38 Az enteriőrrel kapcsolatos muzeológiai problémák összefoglalásához lásd Frazon, I. m„ 269-279. 39 Praznovszky, I. m„ 19. 40 Dezső Kázmér alakjának megjelenítésénél valószínűleg ideológia szempontok is szerepet játszanak. Novák László igencsak óvatosan fogalmaz: „Az általa képviselt politika középutasként jellemezhető, azaz a szélsőségektől óvakodva, a kormánypártiság híveként legjobban képviselni, előremozdítani a város ügyelt. Mint hivatalnok, ennél többet nem is tehetett volna Dezső Kázmér. Igyekezett a legjobb kapcsolatokat kiépíteni a város képviselőivel." (NovAk, .Hej, Nagykőrös Híres Város...!", i. m., 116.) Azoknak a konkrét cselekvéshelyzeteknek a felmutatása, melyben e politikai szereplők eljártak, fontos eleme lehetne a kisközösségek önismeretének is. 41A helyi kultuszok irodalomtörténeti jelentőségére a magyar kultuszkutatás számos részeredménye figyelmeztetett. Itt csak néhány alapvető munkát idézek: Praznovszky Mihály, A szellemdiadal ünnepei: A magyar irodalom kultikus szokásrendje a 19. század közepén, Bp.-Veszprém, Mikszáth-Prospektus, 1998; Lakner Lajos, Az Árkádia-pör fogságában: A debreceni Csokonai-kuitusz, Debrecen, Déri Múzeum. 2014, Az irodalom ünnepei: Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000; Kerényi Ferenc, Pest vármegye irodalmi élete, 1790-1867, Bp„ Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2002. Ugyanakkor az olyan távolabbi, de módszertanilag izgalmas példákra is érdemes tekintettel lennünk, mint a James Joyce Múzeum Dublinban, melynek alapítását Takács Ferenc két tényezőre vezette vissza: a nemzetközi Joyce-ipar méretére és tekintélyére, illetve „a Joyce-kultusznak egy helyszíni, hangsúlyozottan dublini variánsára", mely „Joyce-ban elsősorban az örök dublinit, művében pedig csupán a dublini beavatottak számára íródott, s csakis a bennfentesek számára élvezhető ezoterikus tréfát látja." TakAcs Ferenc, Az ironikus kegyhely: A James Joyce Múzeum Dublinban. = Tények és legendák..., i. m., 187-196, az idézet: 189. 42 DAnieusz Endre, A nagyszalontai Arany Múzeum újjászületésének bonyodalmai, Várad, 2007/3, Internet: <http://epa.oszk.hu/00100/00181/00031/index07a1.html> (az utolsó letöltés: 2017. szeptember 29.) 274
