Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Arany Zirzen Jankától ajándékba kapott lantlábú asztala a 2017-es felújítás után Kiemelkedő jelentőségű, mert Arany abban halt meg, az íróasztal és annak teljes felszerelése, illetve talán a kalap és a bot, amely a Melyik talál? című epigrammában is megjelenik).27 Az előző két szint Arany gyerekkorát, családjának származását dokumentálta (Arany kollégiumi ládája e szint jelentős relikviája), a következő pedig Petőfihez kapcsolódó barátságát, vagy ha úgy tetszik, irodalmi karrierjének kezdetét. A legfelső szint pedig az Arany-recepció kiállításával kísérletezett: különböző nyelvű Arany-kiadások, illetve helyi művészek Aranyhoz kapcsolódó munkái voltak láthatók a Csonka torony legtetején. A dolgozószoba berendezése az enteriőr logikáját követte, a többi térrész klasszikus üvegvitrines tárlókban mutatott be relikviákat, kéziratokat másolatban, festményeket, makettet, a klasszikus muzeologia teljes hagyományos eszköztárát használva. A nagyszalontai múzeumhoz képest a nagykőrösi sokkal sajátosabb helyzetben van, ugyanis ezt az intézményt nem a család, hanem a költő halála után tárgygyűjtésbe kezdő tanítványok kezdeményezik. A múzeumalapítás- gyűjteménylétrehozás ötlete a 19. század végén már felmerült. Gyűjteménytörténeti szempontból két fontos adományozói forrást tarthatunk számon: egyrészt a volt tanítványoktól kerültek egymás mellé könyvek és pedagógiai természetű dokumentumok, másrészt Ercsey Julianna és Arany László juttattak relikviákat Nagykőrösre (Arany pipáját, illetve A fülemile, Katalin, Szent László füve, Nagy-lda című versek kéziratait).28 A múzeum alapítástörténetének első állomása 1911-ben egy emlékszoba berendezése volt a gimnáziumban, mely múzeumi szerepet nem töltött be. A történet kulcsszereplője Dezső Kázmér polgármester, a „széles látókörű férfiú”,29 aki 1925-ben az Arany János Társaságot, majd 1928-ban a várostörténeti múzeumot alapította. Az intézmény a polgármesteri hivatalhoz tartozott. A gyűjtemény ebben az időszakban Petőfi-autográfok megvásárlásával gazdagodott. Minthogy ekkor állandó kiállítási helyszín még nem volt, a gyűjtemény újdonságait 1928- ban a Városi Szálloda emeleti termében mutatták be. 1949-ben jelentős intézményesülési fordulat történt a múzeum életében: az ez évi múzeumi törvény a kihasználatlan méntelepi kaszárnyát a gyűjtemény rendelkezésére bocsátotta, s ekkor Balanyi Béla irányítása alatt megtörtént a gyűjtemény térfoglalása.30 Az épület 1836—1837-ből származik: klasszicista stílusú, timpanonos kapuzatú, kosáríves folyosójával emlékezetes helyszín. 1947-1950 között a legénységi épületet és az istállót lerombolták, a múzeum pedig az épen maradt központi épületbe került. A gyűjtemény fő profilját három állomány adja: a régészeti és történeti gyűjtemény, a néprajzi gyűjtemény, illetve az irodalomtörténeti, mely Arany János és tanárkollégái emlékezetét tartja fenn. Az 1970-es években ehhez a gyűjteménymaghoz kerültek további 268
