Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára az 1950-es évek elején nemcsak új helyiségeket kapott, hanem Berlász Jenő osztályvezetése új szemléletet is hozott a gyűjtemény életébe. A feldolgozatlan kéziratok sokasága és a rohamos állománygyarapodás elkerülhetetlenné tette a Kézirattár új rendjének kialakítását. A kéziratok szakrendbe sorolása már a maga idejében sem volt szerencsés, mert szétdobta a hagyatékokat, megszüntette kéziratcsoportok összefüggéseit. Berlász Jenő bevezette a provenienda elvén alapuló rendezést: ezek után a kéziratok szerzeményezési eredete lett irányadó az anyag elrendezésében, felállításában és katalogizálásában. A helypazarló raktári szakrend helyett ettől kezdve folyószám- (numerus currens) alapú raktári rendet vezettek be.37 Ebben a katalogizálási rendben, a K-jelzettartományban (azaz a különösen védett kéziratok között) állította fel Sátrán Györgyi az Arany-kéziratok gyűjteményét. A proveniencia-elv ebben az esetben a kéziratok korábbi elhelyezése - „Arany-láda” - lehetett csak, hiszen az eddigiekből látható, hogy túl sok helyről eredeztethetők a dokumentumok. Az Akadémiai Könyvtár 1982, Sátrán Györgyi katalógusának megjelenése óta is gyarapodik Arany kézirataival, misszilis levelekkel és a rendszeresen felbukkanó, Arany János által küldött akadémiai iratokkal. A Kisfaludy Társaság irattára A Kisfaludy Társaság irattárával Arany János igazgatói működésére vonatkozó dokumentumok is kerültek az Akadémiai Könyvtárba. A második világháború utolsó éveiben a Kisfaludy Társaság értékeit elrejtették az Akadémia palotájának pincéjében, az irattár azonban az első emeleti teremben maradt. 1945 februárjának elején egy szovjet katonai egység garázdálkodott az Akadémia palotájában, a Kisfaludy Társaság iratait is szétszórták, részben tönkretették.38 Az irattárnak végül az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában találtak helyet, anélkül, hogy az akkor még működő Kisfaludy Társaság hivatalosan átadta volna azt.39 Az iratok rendezése a Kisfaludy Társaság feloszlása után kezdődött. A társaság működésének első évtizedeiről nem állt rendelkezésre a korabeli iktatókönyv, ezt a huszadik században (talán éppen az 1950-es években) pótolták - a bejegyzésekből ez nem állapítható meg, s az iktatókönyvet készítő kéz is ismeretlen.40 A Kézirattár raktári rendjébe csak az 1990-es években került be a Kisfaludy Társaság irattára, ekkor kaptak jelzetet a jegyzőkönyvek, az évenként besorolt iratok, valamint az iktatókönyvek, amelyek segítségével kutatni lehet az iratanyagban. A Kisfaludy Társaság jegyzőkönyvei szerencsére hiánytalanul fennmaradtak, az iratanyag azonban a fent elmondottak miatt nagyon hiányos, amit különösen az első ötven év iratairól lehet elmondani. így Arany János Kisfaludy társasági működését teljes részletességgel feltárni nem lehet. Arany Jánost az 1860. augusztus 1-jei ülésen - amelyen ő maga nem volt jelen - választották meg a Kisfaludy Társaság igazgatójává. Frissen, az új alapszabállyal41 létrehozott tisztség volt ez. Az igazgató feladatául szabták az ülések, azon belül az előadások megszervezését, a társaság pénzügyeinek felügyeletét, valamint az elnök és az ügyvezető elnök távolléte esetén az elnöki feladatok ellátását. 245
